Kertinapló 2020.08.31. - kihagyás

Mivel így a szezon második felében reménytelen, hogy élvezhető formában vezessem a kertinaplót, úgy döntöttem, inkább a hangszerjavításos oldalamhoz hasonlóan pár naponta megosztok egy-egy képet, amit a kertben készítettem, egy mondat körítéssel. Ez nem a blogos írásokat hivatott kiváltani, hanem igazából a semmi helyetti alternatíva. Időnként azért lefotózunk dolgokat a kertben, amit szívesen megosztanánk, de a kertinaplót most csak vázlatpontokban van időm vezetni, remélhetőleg az "unalmas" téli hónapokban több idő lesz írásra.

A képeket fészbúkon és instagramon lehet majd nézegetni.

Idén termesztett paradicsomfajták

Elérkezett a paradicsom magfogás ideje, mivel általában az érési szezon elején szedhetőek a legszebb, egészségesebb termések, legalábbis felénk. A tövek körüli mulcsolásnak és a (viszonylag) folyamatos kacsolásnak köszönhetően a gomba-betegségekkel elég jól birkóznak a növényeink, de a poloskák nyár végére már a kézi ritkítás ellenére is eléggé fel szoktak szaporodni, egy ponton túl már nem sok élvezhető termés marad. Úgyhogy most kell kiélvezni a legszebb paradicsomokat, és ha akarunk magot fogni, akkor azt is ezekből érdemes.

Fajták tekintetében még ismerkedési fázisban vagyunk, minden évben kipróbálunk néhány új fajtát, leselejtezzük azokat, amik nem jöttek be és továbbszaporítjuk a kedvenceket. Idén sem történt ez másként és úgy gondoltam, csinálok egy kis személyes összefoglalót azokról a fajtákról, amik idén teremnek nálunk.

Mindegyik fajta szabad elvirágzású (angolból tükörfordítva nyílt beporzású), vagyis fajtaazonosan továbbszaporítható magról.

Az első paradicsomszósz befőzéshez és persze friss fogyasztásra szedtem ezt az adagot.

Kertinapló 2020.07.27.-08.01. - Indul a paradicsomszezon

Ugyan kezd megint aszályosra fordulni a nyár, nagyon szépen elkezdtek teremni a nyári növények. Ilyenkor lehet a legfinomabb ebédeket főzni, a legjobbakat csemegézni a kertben, fantasztikus vacsorákat összehozni. És közben csak bólogatni egymásra, hogy te jó ég, ez milyen finom. Mert a saját termés mindig finom. És ebben benne van a kellő mennyiségű napfény, hogy az évszakot leginkább élvező és az időjárásból gyarapodni tudó növények teremnek, hogy élő a kert, a lehetőségek szerint teljes ökoszisztéma biztosítja a növényeknek az igazán gazdag beltartalom kiteljesítéséhez szükséges kártevő-stresszt, és nem utolsó sorban az, hogy friss az, amit eszünk. És persze, lehet friss a piacon a zöldség, ha kora reggel megyünk, de amikor érzed az érlelő nap melegét a paradicsom húsában, amibe harapsz, na azt nem lehet megvásárolni.

Veteményes

borsmenta fantázianevű rézvirág

Kertinapló 2020.07.15.-25. - szüret, magok, műanyag

Nagyjából tudom csak megírni, miket is csináltam a kertben mostanában, mert nem nagyon tudtam gép elé ülni és pár nap távlatából már nem mindig állnak össze a részletek. Az biztos, hogy folytattam az érett magok begyűjtését a kertben, többek között sóska, muskotály zsálya, gyűszűvirág, tátika, bögrevirág, metélő- és gazdahagyma valamint két fajta cékla magjait fogtam meg, a feldolgozásukkal apró lépésekben haladok.

Ilyenkor, ha nem vágtuk le a növényeket virágzás után, nagyon sokféle szaporítóanyagot tudunk gyűjteni.

Kertinapló 2020.07.?.-14 - bogyósok, sharka, magfogás

Alig tudok visszaemlékezni, pontosan mit is csináltam a kertben, mert kicsit összefolynak a napok. Pedig nekem még könnyebb, mert nem én kelek éjszaka a picihez, de azért így is meglehetősen sokrétűek a teendők.

Szerencsére volt egy kis eső, úgyhogy a növények egészen jól vannak, ha tudok, locsolgatok időnként.

Gyarapodott a létszám...

Kertinapló 2020.06.28-07.06. - sok a munka, kevés az idő

Egyre hosszabbak lesznek az időtartamok, amiket egy-egy ilyen bejegyzés felkarol, ez sajnos az időhiánynak tudható be. Ami a kertben van jelenleg, az sajnos többnyire magára is van utalva. Sajnos nagyon nehéz úgy kertészkedni, ahogy szeretnék, ha közben lelkiismeretesen próbálok egy szakmát is folytatni. Ez nem panaszkodás, csak helyzetjelentés.

A ház előtti Teréz szőlőnket nem kell félteni, ő szuperül érzi magát és komoly szándékai vannak a lugas birtokba vételére.

Kertinapló 2020.06.24-25. - Fokhagyma

2020.06.24. Ma felszedtem az őszi fokhagymát, mert péntekre esőt mondanak és a legutóbbi hosszú, csapadékos idő miatt felerősödött a rozsdásodás. Már így is száradtak le a levelek, de örülök, hogy még tudtak egy kicsit hízni így június közepén. Nagyon elégedett vagyok a terméssel, mert méretre ugyan elég vegyes lett a csapat, ránézésre bőven elég lesz a családnak. Szerencsére a tavaszi fokhagyma nem sínylette meg a sok esőt. Kicsit az a benyomásom mostanában, hogy ha egy növény befejezte életciklusát, és igazából már csak azért áll lábon, hogy a magjai megszáradjanak és szétszóródhassanak, akkor megadja magát a kártevőknek. Ez a fajta fokhagyma ugyan nem magra gyúr, de beérlelte a gerezdeket a föld alatt, és ahogy elkezdtek leszáradni a levelek, a rozsda is fellépett. Ezzel szemben a tavaszi fokhagyma, ami még javában növekszik, ellenáll a gombás megbetegedésnek az eső ellenére, mert még véghez kell vinnie a feladatát.

A kedvenc egyedeim

Mi van a veteményesben?

Újabb körkép a kertünkből.

Idén késésben vagyunk tavalyhoz képest, de a hűvös idő ellenére szépen fejlődik minden.

Kertinapló 2020.06.22. - Kézben tartani a növekedést

Nagyon szépen érnek a bogyósok a kertben, úgyhogy folyamatos a ribizli és málna szüret. A faepret is szedjük még, illetve pár napon belül le lehet szüretelni a meggy derékhadát is. A cseresznye és a földieper most búcsúzott idénre az utolsó szemekkel.

Sárga málna, nem tudom milyen fajta, de nagy kedvenc.

Kertinapló 2020.06.16-19. - sok-sok gyümölcs

2020.06.16. Ma kiültettem az utolsó várakozó palántákat is, nevezetesen néhány vertus késői kelkáposztát és a mexikói egérdinnyéket. Már eléggé kinőtték a palántázó tálcát, de sajnos ez van, előbb nem jutottam hozzájuk. Az egérdinnyékből 11 tő lett, az I/1. ágyás bal szélére kerültek a nem túl fényesen teljesítő lencse mellé. Itt van az az almafa is, amelyiknek valószínűleg ez az utolsó éve, mivel már csak körömnyi leveleket tudott hozni. Kivágni még nem akarom, mert egyelőre nincs a helyére más, most azt találtam ki, hogy felfuttatom rá az egérdinnyéket, így kordonként még jó hasznát vehetjük. Leszúrtam cövekeket a palánták mellé és egy spárgát rákötöttem az almafa ágaira, ezeken fogom felvezetni az egérdinnyét. A maradék négy, ami nem fért oda, olasznád karókra lesz futtatva.

Elől a bambuszos tám, hátrébb az almafa ágaira hurkolt spárgák lesznek az egérdinnyék mászókái.

Kertinapló 2020.06.13-14. - lugas

2020.06.13. Ma nekiálltam a gazolásnak, szedegetem fel az aszatot meg a szulákot. A gyökerével nem szórakozok, csak letépem a föld fölötti részt, meg ha kijön valamennyi a földből, akkor azzal együtt. Ez igazából nem öli meg, csak gyengítésre jó, a veteményesben már nem nagyon maradt szulák ezen módszer és a folyamatos takarás miatt, most a sok frissen takart részen nyilván szépen el tudott terjeszkedni a szulák, mint kb. az egyetlen növény, ami szinte bármilyen vastag takaráson át tud törni (ami valahol egy fantasztikus képesség).

Egy kis vacsora hozzávaló

Kertinapló 2020.06.07-10. - nyári virágok, rózsaszemzés

2020.06.07. Ma egy könnyed nap volt. Befőztünk 12,5 l bodzaszörpöt (a tegnapi 180 virágzatból), szétültettem a zöld bazsalikom magoncokat, mert a kis cserépben már nagyon szűken voltak, kiültettem a 27 kelbimbó palántát a III/3. ágyásba a madársaláták helyére, illetve kikerült még néhány vertus kelkáposzta is a III/1. ágyás bal szélére. Ezen kívül pedig ettünk epret, faepret, borsót, becőkét, ami épp eszünkbe jutott.

2020.06.10. A kertre már igencsak ráférne egy gazolás, nem kifejezetten a veteményesre, hanem inkább a takart területekre, ahol kezd virágozni a szulák. Erre még sajnos nem jutott időm, plusz alkalmanként pánikszerűen kacsolgatom a paradicsomokat, amik most aztán már nem tétováznak.

Szépséges rózsáink egyike.

Kertinapló 2020.05.29-06.06. - érés, virágzás

Megint két hétig csak címszavakban írtam feljegyzéseket, így elöljáróban írnék néhány mondatot, milyen most a kert. A megélhetési munkák és a kerti fenntartás egyszerűen nem hagyott időt a feljegyzésekre, képeket is csak az utóbbi pár napban tudtam csinálni. Pedig lenne miről írni.

Csodálatosan kezd kialakulni az egyensúly a kertben, amit az utóbbi évek célirányos tevékenykedése tesz lehetővé. Egy nagyon fontos dolgot szeretnék viszont leszögezni, amit elég általános érvényűnek tartok, bár elsősorban a saját kertünk művelésénél igyekszem rá figyelni. Az egyensúly amit említettem, az emberrel, a kert gazdájával, művelőjével együtt értendő. Ha magamat kivonom a képletből, kialakul ugyan egyensúly, de az nem olyan lesz, ami nekem megfelel. Fontos észben tartani, hogy a kert az emberi élettér része, az a célja, hogy ellásson minket élelemmel, esetleg a lelki stabilitásunkat elősegítse. Egy magára hagyott kertben az egyensúly nem fog számottevő, könnyen begyűjthető felesleges terménnyel kínálni, mivel a természetben az energia felhasználódik. Ha gyümölcs terem, lesz, ami elfogyasztja. Ha mi szeretnénk elfogyasztani a gyümölcsöt, valamilyen módon gátat kell szabnunk a többi fogyasztónak, vagy fel kell annyira növelnünk a termést, hogy mindenki jóllakjon. Mindkettő emberi beavatkozást igényel és lehet jól és rosszul is csinálni. Egy embernek megfelelő kerti egyensúly beállítása szerintem úgy működik, hogy tudom, mik azok a feladatok, amelyeket el kell végeznem, ha ezeket elhanyagolom, a rendszerben felborulhatnak a dolgok.

tökmagoncok

Kertinapló 2020.05.23-24. - végeztem a nyári kiültetésekkel

Örömteli hír, hogy sikerült utolérnem a terveket az ültetésekkel. Ami azt jelenti, hogy most jöhet egy kis szusszanás, illetve legalábbis más feladatokkal való foglalkozás.

A korábban kiültetett palántákon picike fagykár és meztelencsigák garázdálkodása látszik, egyelőre úgy tűnik, egy paradicsomot vesztettem, ha így marad, ez nagyon jó arány!

Itt (I/2) paradicsom, néhány paprika, zergeszarv, édeskrumpli és padlizsán, cékla

II/3 középen vöröshagyma és némi sárgarépa, kétoldalt paradicsomok, a jobb oldaliak olasznád karókat fognak még kapni

Kertinapló 2020.05.18-21. - vadászat a kártevőkre és bodzaszörp-szezon

A néhány borús nap és némi szemetelő eső meghozta a kedvét a meztelencsigáknak a kikelésre. Tavaly és tél végén azért csak jól éreztem, hogy sokan lesznek (sok tojást találtam a talajban). Most jöttek elő a szürkés, apró példányok, amik a legnagyobb kárt tudják tenni (lásd Tóth Győző írását pl.). Én minden este járok körbe fél tíz körül, és el teszem láb alól azokat, akiket megtalálok. Eddig összegyűjtöttem őket és agyonütöttem, de most már ollóval dolgozom, mert gyorsabb és a végén nem kell öt percig vakarnom a kezemről a nyálkát. Nem egy szép vagy épp élvezetes munka, de meg kell csinálni, mert nem marad zöldségpalánta a veteményesben. Hasonlóan öröm az ürömben, hogy végre sikerült megfogni egy pockot csapdával, ez az első alkalom, köszönöm Gábornak a csapda felállítására vonatkozó tippjeit.

A kertbe most nem jutok ki munka miatt, csak a rutinokat látom el, reggel kinyitom az üvegdobozokat, este aratok, locsolok, újratöltöm az itatókat. Már érik az eper, minden napra van pár szem.

Eprek bújnak a napi salátaadag mellett.

Kertinapló 2020.05.13-14. - a palánták kiköltöztek

Ebben a két napban megállás nélkül ültettem ki a növényeket. 13.-án hajnalban fagyosszentekhez illő hőmérséklet volt. Sötétedés után jól lezártam a palántanevelő üvegdobozt és a pót-dobozt is, az eddig kiültetett bokorparadicsomokra pedig kis vödröket borítottam. Még így is megcsípett a fagy néhány levelet. A krumplival nem is tudtam volna mit csinálni, de a kivi magoncokról elfeledkeztem. Szerencsére a krumpli kiheveri az ilyesmit, tavaly ugyanígy lefagyott a takarás feletti részük. A kivikben nem vagyok ilyen biztos, kérdéses, hogy a kis magoncoknak lesz-e erejük új hajtást hozni. Az időhiány is segített átvészelni a hideget, mert még csak nagyon kevés babot tudtam elültetni, ha azok kikeltek volna, biztos elviszi őket a hideg. További hidegek az előrejelzések szerint nem várhatóak, így megkezdtem melegigényes palánták kiültetését.

A veteményes eddig üres részei végre jórészt betelepültek és már előrevetítik a nyári dzsungelt, ha minden jól alakul. Sajnos az egyik ágyásban egy kellemetlen vendéggel is találkoztam, egy lótetűvel. Nem távozott élve a találkozóról, de ez sokat persze nem segít, ahol egy akad, ott biztosan bújik több is. A korábbi gyanúm is beigazolódott mégiscsak, most már csak azt remélem, a vakondjaink kordában tudják tartani őket.

Eső továbbra sem esett, így csapvízzel kellett elültetnem a palántákat, amitől a legjobban ódzkodom, de nem tudok mit tenni.

Jókedvűbb dolgokra koncentrálva: nem számoltam pontosan, de legalább 150 palántát ültettem ki a veteményesbe, mindnek nagyon szép fejlett gyökérzete volt és annak ellenére, hogy a tűző napra kerültek ki, nem viselte meg őket az átültetés. A most kikerült növényeket már a nyári ültetés lapjára írom a vetéstáblán, mert a tavasz úgy is betelt.

13.-a reggelén a kiültetésre váró csapat nagyobbik része

Bár elsőre csak egy sima szeméthalomnak tűnik, nekem mégis kedves látvány. Két napi munkám van benne és az edényeket jövőre újra munkára fogom.

Kertinapló 2020.05.09-10. - Bele a nyárba

A hétvégét kertészkedésre szántam, megpróbálom utolérni kicsit az eseményeket. A nyár teljes erővel itt van, és bár naponta változtatják az előrejelzést a fagyosszentek napjaira, úgy tűnik, nincs kilátás fagyra, most legalacsonyabb hőmérsékletnek 6 fokot mondanak péntek hajnalra. Ez persze folyamatosan változik, tegnap még 14 mm (!) esőt mondtak egy hét múlvára, mára ez 3 mm-re szelídült.

Mivel rengeteg dolog készül ki a veteményesbe, a gyomlálással kezdtem. Idén ez volt az első teljes körű gaztalanítás, ami nálam egy nagyon válogatós folyamat. Korántsem arról van szó, hogy mindent kihúzok gyökerestül, de vannak olyan fajok, amiket nem látok szívesen az ágyásokban. Ilyenek elsősorban a szulák és a mezei aszat. A gyökerükkel nem szoktam foglalkozni, egyszerűen letépem a föld feletti részt, ez a folyamatos takarással együttesen lassan kifárasztja őket. Ezen kívül ilyenkor főleg a fehér és pokolvar libatop és a porcsin keserűfű vannak jelen, ezeknél igazából elsősorban arra megyek, hogy ne tudjanak magot érlelni. A gyomlálás részeként visszavágom vagy töröm az olyan takarónövény maradványok szárait is, mint a zab vagy a facélia az olyan helyeken, ahol gátolják a haszonnövényt. Általában évi 4-5 ilyen gyomlálást csinálok, a mostani kb. 3 óra munka volt, de a veteményesen kívül a többi virágos és egyéb ágyást is végigfutottam. Volt jó pár fűszer- és gyógynövény, ami rossz helyen jelentkezett, ezeket felszedtem, és gyökeres sarjként, vagy dugványként cserepeztem őket már csak a kísérlet kedvéért is, de ha megmaradnak, akkor kiültetem őket.

Átültetett virágmagoncok, még magukhoz kell térniük.

Mi van a veteményesben?

Lássuk, hol tartanak a terményeink, mi a helyzet a veteményesben.

Kertinapló 2020.05.02-05. - vakondok és hullámok

Ma végre ledaráltam a maradék fűzfagallyat, úgyhogy felhasználtam a kapott anyagot, szét is terítettem.

Cserepekbe szétültettem az édeskrumpli hajtásokat, amiket a gumók hoztak, hogy gyökeret fejlesszenek mire kiültetem őket. A gumókat sem akarom elpazarolni, úgyhogy azokat is véletlenszerűen elültetem kint, nem mintha termést várnék róluk, de még több növény nem árthat.

A paradicsomokat is elkezdtem átültetni nagyobb cserepekbe (fél pet palackok), pár hét, és mehetnek ki az ágyásokba.

A veteményesben nem kis rémületemre felfedeztem valamit: egy-két palántát kitúrva találtam, fonnyadó levelekkel. Pár nappal korábban pedig két elhullott vakondot leltem. A kettőből elsőre azt kombináltam ki, hogy valami miatt pusztulnak a vakondok a környéken, és ezért teret nyert a lótetű. A vakond ugyanis elég jól kordában tudja tartani a nagyobb föld alatti kártevőket (kivéve persze más emlősöket, khm pocok). Ez a következtetés nem tett túl jót a közérzetemnek, de a következő napokban újabb érthetetlen jelenségeket figyeltem meg: az ágyások közötti utak össze-vissza fel voltak túrva, de a járatok egészen a felszín közelében maradtak. Erre is először azt gondoltam, hogy lótetű, de aztán az egyik korhadó karton alatt megtaláltam az egyik tettest, egy újabb vakondot. Ő szerencsére tökéletesen jó állapotban volt, így békén is hagytam, kicsit jobban letakartam, nehogy valami macska megtalálja. Aztán elkezdtem kicsit utána olvasni a vakondok életmódjának, és egy csapásra helyükre kerültek a kirakós darabjai: tavasz végén-nyár elején önállósodnak a fiatal vakondok. Mivel ez az állatfaj nagyon territoriális, egy vadászterületen-járatrendszerben csak egy maradhat. Vagyis a szaporulat (vagy adott esetben a gyengébb egyedek) távozásra kényszerülnek. A szerencsétlenebbekkel végezhet macska vagy kutya, a mázlistábbak némi keresgélés után találnak maguknak szabad életteret. A kitúrt néhány palánta és az ösvények szanaszét furkálása valószínűleg ilyen útkeresés lehet, mivel a meglévő járatrendszerbe nem térhet vissza az új/gyengébb egyed. Azt még hozzá kell tenni, hogy tavaly jó szaporulat lehetett vakondéknál, hiszen a kertben a sok takarás miatt robbanásszerűen nőhetett a giliszták és más talajlakó élőlények száma. Összességében ettől a megoldástól nagyon megkönnyebbültem, a palánták is túlélték, a gyökerük ugyanis sértetlen volt. Ha lesz is még kitúrt palánta, legalább tudom, hogy a talajlakó kártevő-eltakarító brigád figyelmetlenségének köszönhető és nem károsításnak.

Kertinapló 2020.05.01. - a szívesen végzett munka ünnepe

Ma a veteményes bővítésén dolgoztam, mert vetni kell dolgokat, és vannak olyan növények, amik a régi veteményesbe már sehogyan sem fognak elférni. Úgyhogy véglegesítettem a leghátsó kulcslyukágyást. Ha jól emlékszem, tavaly ősszel szórtam itt a gazos gyepre kb. 10-15 cm vastagon avart, majd letakartam kartonnal és lesúlyoztam téglákkal.

Kertinapló 2020.04.30 - hagyjuk történni

Apróságokat csinálok csak a kertben most, más munkák miatt nem jutok ki, ezért ez most csak egy kis képes kitekintő, néhány apró megfigyeléssel.

A paradicsompalánták most költöztek ki először a félárnyékos palántázó-asztalokra. Még elég új nekik ez a külvilág, kicsit dülöngélnek, kicsit kókadoznak. Még egy-két nap behozom őket éjszakára, aztán mennek az üvegdobozba. Kaptam egy pár egészen méretes ablakot egy falubelitől, az egyikből gyorsan eszkábáltam is egy pót-hidegágyat, ahol elférnek az alacsonyabb palánták a kiültetésig, mert nagyon kifogytam a helyből, pedig a képen látható, hogy kilencven paradicsom még annyira nem is foglal sok helyet.

Környezetbarát szívószál a kertből

Bár a szívószálnak nincs túl sok haszna egy meglett ember számára, a gyerekek szemében elég komoly hálapontokat lehet elérni vele. Talán még olyasminek a megivására is könnyebben rá lehet venni vele a mókikat, amire egyébként nem lennének hajlandóak, bár ezt most nem teszteltem, szerencsére éppen semmilyen rosszízű orvosságot nem kell szedniük.

Lényegre: mint tudjuk, a műanyag szívószál hulladéka rendkívül káros, sokáig fennmaradó, aprózódó szörnyűség. De vannak már csodálatos többször használható rozsdamentes acél és bambusz szívószálak is. Na várjatok! Ennél egyszerűbbet mutatok:

Hozzávalók:

• Egy meglehetős metélőhagyma-bokor.

Válasszunk egy tetszőleges méretű levelet, tépjük le, vágjuk vagy csípjük méretre és kész is. Az ital végén a szívószál is elfogyasztható. Működik egyébként bármilyen ehető hagymaféleség levelével, ami csöves szerkezetű (pl. a fokhagymafélék nem azok, de vörös-, lila-, sonka-, gazdahagyma mind működik), csak talán azoknak kicsit erősebb hagymás íze van.

Érdekes módon a kombuchát szívószál nélkül is nagyon szereti.

Kertinapló 2020.04.26. - Nézelődés

A mai kerti séta képeit szeretném megosztani. Rögtön az egyik kedvenc képemmel szeretném kezdeni: a tetűirtó hadseregünk kiképző támaszpontja: a fiatal bodzabokrok. A bodzákat és a jezsámeneket ellepték a tetvek, mint minden évben. Ilyenkor még máshol nagyon nincsenek, de nálunk nem is kell miattuk aggódni, ahogy látható, a felmentősereg már gyakorlatozik. A tetvek, majd pár héten belül a katicák és más ragadozók emésztőrendszerében végzik az őket pesztráló hangyák legnagyobb erőfeszítése ellenére is. A bodzákat nem hatja meg egy kis szívogatás, úgyhogy nem kell félteni őket, a nagy fákra pedig, amikről a virágokat szedjük, sokkal nagyobb meló felcipelni a tetveket, a hangyák pedig szeretik a kevésbé munkaigényes megoldásokat. A napokban láttam egy kommentben, hogy tetvek ellen javasolta valaki bodzák telepítését. Csak csatlakozni tudok hozzá, azzal megtoldva, hogy minél több korán virágzó növényt is ültessünk/vessünk a kertbe, az áttelelt katicák és más ragadozók a prédájuk megjelenéséig nektárt fogyasztanak, ha van.

Hadgyakorlat élénk színű bevándorló páncélosokkal a helyi inváziós hadtest ellen.

Kertinapló 2020.04.23. - paprika átültetés

A paprikákat még pont időben sikerült átültetnem. Hasonlóan a paradicsomokhoz, itt is majdnem minden kikelt, a piros édes marconiból újráztam még kb. tíz darabot, de amúgy nagyon jó arányokkal kelt minden idén. Egyedül almapaprikám nem lesz, mert abból egy magom volt, de az nem kelt ki. De sebaj, még lehet, hogy kapok palántát. Viszont a kikelt csapat (hatvanan vannak) most átköltözött nagyobb cserepekbe, így már kényelmesen ellesznek a kiültetésig (egyúttal megtelt a palántanevelő üvegdoboz, ajaj).

Paprikák nagyobb helyre vágyva.

Még pont időben: a gyökér benőtte a cellát, de még nem kezdett el körözni alul.

Szúnyogok 2. - Mit tehet a lakosság a szúnyogok számának csökkentéséért?

(Sajnos a linkek megváltoztak, amióta a cikk íródott, de a https://szunyogok.hu/ oldalon továbbra is találhatók hasznos információk)

A szúnyog sújtotta települések lakosai egyénileg nem tudják teljesen megszüntetni a problémát, ugyanakkor tehetnek azért, hogy mérséklődjön. Azt gondolom, ha fontos számunkra, hogy kényelmesen kint tölthessük az időt a szabadban nyáron az esti órákban, akkor arra is gondolnunk kell, hogy ennek az eléréséért ne tegyük tönkre a környezetet és saját egészségünket. Előrelátásra van szükség, és olyan tervezésre, ami lehetővé teszi a hatékonyabb és környezetbarát módszerek alkalmazását. Amikor a már kifejlődött szúnyogok csípnek, semmit nem tehetünk a totális rovarirtó (lásd előző cikk) használatán kívül. Ekkor viszont már egyéni döntésnek nincs helye, hiszen, ha az önkormányzat megrendeli a kémiai irtást, azt minden kert megkapja, ahol elhalad a permetező jármű. Hiába vállalná esetleg valaki inkább a szúnyogcsípést az idegméreg helyett. A szúnyoglárvák környezet- és emberbarát, főleg biológiai hatóanyaggal történő kezelése szintén összehangolt, közös fellépést igényel. A felmérés és tervezés költségei magasabbak, mint a kémiai irtás esetén, ahol gyakorlatilag nincs is ilyesmi, legfeljebb egy nyomvonalkijelölés. Onnantól viszont, hogy megvan a terület tenyészőhelyeinek felderítése, magának a biológiai készítménynek a kijuttatása, és a térképek időnkénti frissítése sokkal kisebb költséggel jár, mint a piretroid rovarirtó kijuttatása gyakorlatilag a teljes lakott területen. Arról nem beszélve, hogy ha több önkormányzat összefog, akkor a költségek megoszlanak és így, nagyobb területet figyelemmel kísérve lehet a legjobb a védekezés. Fel kell tehát hívnunk a döntéshozók figyelmét rá, hogy foglalkozni kell ezzel a problémával, és érdemes a kezdeti felmérési költségeket bevállalni.

Forrás

Kertinapló 2020.04.20-21. - megindultak a vadszőlő magok

2020.04.20. Ma észrevettem, hogy elkezdtek csírázni a vadszőlő magok, így őket is beiskoláztam, a kökényekkel ellentétben cserepekbe, mert elég sokat fel tervezek használni közülük, amint ültethető állapotba kerülnek.

Egy kilyuggatott fedelű és aljú műanyag dobozban, szitált homokban pihentek és teleltek a magok.

Amikor láttam, hogy mozgolódás van, lemostam róluk a homokot.

Szúnyogok 1. - Mi a baj a kémiai szúnyogirtással?

Ahogy melegszik az idő, megjelennek a szúnyogok is. Már találkozhatunk is velük elvétve. Különösebben még senkit nem zavarnak, mert nincsenek sokan, ám nem telik el sok idő és ez megváltozik, ahogy a lárvák kifejlett rovarokká alakulnak.

Természetesen az adott év időjárásától is függ, hogy mennyi lesz a szúnyog, a hőmérséklet és csapadék alakulása ebben döntő szerepet játszik, de ahogy melegszik az éghajlat, a szúnyog is egyre nagyobb probléma lesz, mivel olyan fajok is megjelenhetnek, amelyek eddig nem voltak jelen az országban.

Emlékezhetünk tavalyról, mennyi bosszúságot okoztak a vérszívók, ezért szeretném most felhívni a figyelmet néhány dologra. A kifejlett repülő szúnyogokat csak olyan szerekkel lehet elpusztítani, amik más élőlényeket is károsítanak. És bár sok helyen igyekeznek elbagatellizálni ennek a jelentőségét, messze nem csak a háziméhek vannak kitéve a veszélynek, bár már ez is éppen elég baj lenne. A kijuttatott szintetikus piretroidok olyan idegmérgek, amelyek a legtöbb rovarra halálosak, emellett hatványozottan károsak a vízi élővilágra nézve is. Mind a rovarok, mind a vízi élőlények (akik ráadásul a legnagyobb szövetségeseink a szúnyoglárvák megtizedelésében) nélkülözhetetlen részei a természetnek, számuk lecsökkenése a gyors szaporodású kártevőknek kedvez, az egyensúly felborulásához vezet, amit sok helyen láthatunk is.

Kertinapló 2020.04.16-18. - kiültetés, palántázás, anyagbeszerzés

2020.04.16. Ma Ritának be kellett mennie ultrahangra, így én kint töltöttem az időt a gyerekekkel. Kiültettem egy csomó palántát. A kalibos lilakáposzták a II/4. ágyás jobb szélébe kerültek azokra a helyekre, ahol a hónapos retkek kihaltak. A rufus lilakáposzták a III/1 ágyás szabad helyeire kerültek. Kiültettem a kristályvirág magoncokat főleg a sziklakertbe, és a díszmákokat a veteményes közelébe. A rubin céklákat az I/2. ágyás első felébe jobbra egy sorba, a kínai keleket az I/1. ágyás olyan pontjaira, ahol a lencse nem nagyon indult meg. Pak choy, mizuna, rukkola, jégsaláta került a II/1. ágyásba az őszi fokhagyma közé (ez tavaly jól működött), illetve a gyerekek ágyásaiba.

Nehéz választani, hogy ki a legszebb, de ő komoly esélyes

Kertinapló 2020.04.13-14. - fásszárú szigetek

Ma reggel felhasználtam egy csomó hozott avart és fűnyesedéket. Nem azokat a helyeket takartam vele, ahol még várom a ma éjszakai esőt, hanem ott, ahol gyomokat szeretnék visszaszorítani és talajéletet élénkíteni. A közmunkások által ideszállított zsákos avart először szétszedtem két részre. A könnyebb zsákokból kiszedtem a viszonylag száraz avart, és áttöltöttem szövött zsákokba, amiben tud szellőzni. Ebből az anyagból fűrészporral vagy forgáccsal keverve alom lesz az alomszékhez, amit most már az egész család használ. A nedvesebb levelekből csináltam a takarást. A zsákok alján persze elég sok levél összeállt, levegőtlen módon összetömörödött, volt, amelyik kicsit büdös is volt. Ezeket a részeket szétszedtem kézzel maroknyi csomókra, így már levegővel érintkezve szépen le fog bomlani úgy, ahogy az nekem is megfelel.

Cserjesziget, itt épp jezsámen, boglárkacserje, nyári orgona, mogyoró. Nem épp átgondolt tervezés eredménye, de alakulni fog még.

Kertinapló 2020.04.12. - életem első gyümölcsfa oltásai

A Húsvét vasárnapi szabadidős program is kinti mulatság volt. Ritának kivittem a rugózós fotelt, mert a baba miatt kell neki a kényelmes ülés, én meg leültem mellé egy farönkre, és elkezdtem gyakorolni az gyümölcsfa oltásokat. Elég béna vagyok, de volt egy pár mogyoróvessző gyakorolni. Aztán megpróbáltam élesben is, a nagy fosóka bokorra oltottam elena, olasz kék szilva és pannónia kajszi gallyakat. Nagyon örülnék, ha mindháromból legalább egy megeredne. Majd meglátjuk, mindenesetre nagyon élvezetes volt. Anyai nagypapámról egyébként azt mesélik, nagyon ügyesen oltotta a gyümölcsfákat. Sajnos csak kiskoromban találkoztam vele, de nagyon jó érzés úgymond feleleveníteni egy ilyen családi hagyományt is. A házhoz képest az egyik jobb hátulsó ágra oltottam az elena szilva vesszőket, hármat nyelves párosítással, egyet nyerges héj alá oltással, ez utóbbinál két oltóvesszőt egy vastagabb ágba. Egy bal első ágba kerültek az olasz kék vesszők, egy nyerges hasítékoltásba, öt másik pedig nyelves párosítással. A pannónia kajszi ágak bal hátulra kerültek, egy nyelves párosítás és egy dupla nyerges héj alá oltás, illetve leghátulra jobbra három nyelves párosítás és egy sima párosítás. Elég olcsó módon szigetelőszalagot használtam a rögzítéshez oltószalag helyett és fagélt oltóviasz helyett.

Hat oltás ebbe az ágba - ha egy megered, már örülök.

Kertinapló 2020.04.11. - szőlőkordon, fűnyesedék, hónapos retek nevelés

Ez a rendhagyó húsvét kiváló alkalom még több kertészkedéshez, úgyhogy nem is fogtam vissza magam. Végre elkészültem a szőlőkordonnal. Három masszív 3 méteres akác oszlopot ástam le a földbe kb. 1 méter mélységig. A földben lévő részt kívülről megégettem, hogy tartósabb legyen a fa, de ezt már jóval korábban. Már az egyik oszlop is a helyén volt, a maradék kettőt állítottam most be, eléggé visszahúzódott a talajvíz ahhoz, hogy tudjak dolgozni. Az oszlopok közé két huzalt feszítettem ki, egyet 60, egyet 150 cm magasságba. Úgy tervezem, hogy a hat tő szőlőt kétszintes lugasnak nevelem, felváltva egyet az alsó, egyet a felső szinten (azt hiszem Thomery lugas a neve ennek a kialakításnak). A drótot úgy rögzítettem, hogy beiktattam egy menetes drótfeszítőt is, így bármikor lehet húzni rajta, ha esetleg nagyon meglazulna. A tőkék még mindig elég fiatalok, a felső szintre nem tudtam felvezetni őket, de az alsón már két tő vesszőjét is ki tudtam fektetni, az egyikről már várok is némi termést. Egyúttal megejtettem a szőlőmetszéseket is, A metszés ábécéje könyv alapján hosszúcsapos váltómetszést szeretnék alkalmazni a termőrészeken (vagyis most négy rügyre hagytam az egymástól kb. 20-30 cm-re kiritkított termővesszőket). A lemetszett vesszőkből miért ne alapon dugtam el gyökereztetni pölöskei muskotály és moldova fajtákból.

Az elkészült szőlőlugas és kis gazdái.

2020.04.08. és 10. - vetés, komposzt, avar

Nemrég megismerkedtem a helyi közterület felügyelőnkkel, mert engedélyt kértem a zöldhulladék lerakatból komposzt elhozására. Ezt meg is kaptam, és jeleztem a hivatal felé, hogy ha úgy alakulna, bármennyi avart, nem berohadt fűnyesedéket, ágdarálékot szívesen fogadok. És a mai napon a kedves közmunkások ideszállítottak hozzám az iskolától két kisteherautóplatónyi állott avart. Ugyan ez soknak tűnhet, de nálam pillanatok alatt el fog fogyni. Először is több helyen kellene vastagítanom a takarásokat, akarok építeni legalább két Johnson-Su komposztot belőle, illetve tovább folytatom a veteményes helyfoglalását a hátsó kertben olyan módon, hogy ásóvillával felforgatom a fű/gazcsomókat, kirakom a csírás krumplikat, mindegyikre szórok pár marék saját komposztot (nem túl érett, de krumplinak szerintem jó lesz), jól meglocsolom, majd az egészet kb. 30-40 cm vastagon betakarom avarral, úgy, hogy a külső réteg legyen jó szottyos, állott, ne vigye el a szél. Most egyelőre várok egy kicsit a takarások vastagításával, mert jövő hét elejére mondanak egy kis esőt, szeretném úgy kitenni az avart, hogy ezt a nedvességet már segítsen megtartani.

A szállítmány egy része. Sajnos a zacskókat nem lehetett megspórolni, mert már tavaly így gyűjtötték össze.

Kertinapló 2020.04.07. - medvehagymaágyás, indul a spenótszezon.

Ma bevásárlás után elhoztam egy ölnyi ágat egy ház elől az utcában, majd gyorsan összedobtam a medvehagyma ültetvényünket. Már ültettem egy helyre medvehagymákat, de az viszonylag közel volt a gyöngyvirágainkhoz, amiket elég könnyen össze lehet téveszteni, úgyhogy inkább könnyen értelmezhető nagy távolságra ültettem az új magokat. Nem a felnőttek miatt aggódom túl a dolgot, de tudom, hogy a gyerekeink hajlamosak mindent legelni, amiről azt gondolják, ehető, úgyhogy jobb az óvatosság. A nagy fosóka alá terítettem le kartont, majd erre került kb. 7-8 cm komposzt a zöldhulladék lerakatból. Ebbe nyomtam bele a magokat, majd avarral takartam, végül lenehezékeltem ágdarálékkal. Jövő utáni évben szerintem már lesz egy szép csokor belőlük, ezért is mertem használni a nem saját készítésű avart.

Kertinapló 2020.04.05. - a káposztafélék kiköltöznek a veteményesbe

Ma délután elvetettem a lemaradásaimat. A II/4. ágyásban nem keltek ki a tarlórépák, így a helyükre, illetve a két sor borsó közé került Fertődi félhosszú pasztinák és dughagyma (vörös és lila) vegyesen. A borsók kelése nem volt valami egyenletes, így pótoltam a hiányzó helyeken régi Avola borsóval. A hónapos retkek szépen keltek, de sajnos megérkeztek földibolha társbérlőink is.

A veteményest egyébként meglocsoltam mindenhol, ahol friss vetemény található. A talajban egyébként még lejjebb bőven elég nedvesség van, de nem vetettem mélyre a magokat és a felszíni rétegek a sok napsütés és a szél hatására könnyen kiszáradnak a vékony takarás ellenére is. Sajnos úgy tűnik, idén is szárazságra számíthatunk a tavasz második felében, aztán reméljük, május hoz elég nedvességet a nyárra. Nem is láttam még ilyet egyébként, hogy az előrejelzésben több mint egy héten keresztül nappal és éjszaka is tökéletesen derült időt mondanak. Kicsit aggasztó.

Lassan elő kell vennem egyébként a fűnyírót is, mert ugyan magamtól még biztosan nem tologatnám, szükségem van a takaróanyagra, amit nem fúj el a szél, ez pedig jelen helyzetben a fűnyesedék. De az is lehet, hogy végre összerakom a kézikaszát, végülis penge is van, nyél is, aztán csak meg kell tanulni kaszálni.

A II/2. ágyásba kiültettem az első kör keresztes palántát. Még nem voltak nagyok, az első lombleveleik jelentek meg, de a kis cellákat már teljesen benőtte a gyökerük. Az előrejelzések elég jónak látszanak, így talán a következő fagyig már szépen meg is erősödnek. Az ágyás északi szélére brokkoli, toszkán fekete tépőkel, fodros kel palánták kerültek jégsaláta maggal vegyesen, az ágyás hátsó felébe gigant karalábé tépősalátával vegyesen, az ágyás első felében júniusi óriás fejes káposzta palánta rubint és chioggia csíkos céklával vegyesen, az ágyás elejében három laboda palánta, az egész ágyásban szórva vegyes virágmag és kapor.

Egy öreg, rozsdás villa jó segítség a palánták kiemelésekor.

Kertinapló 2020.04.03-04. - érdekes cserjék és facsemeték, ültetések

Tegnap megérkeztek a növények a faiskolától. Már régóta szerettem volna kipróbálni néhány egzotikusabbnak számító növényt, ami egyébként gond nélkül megterem nálunk a megfelelő helyen. Rögtön írom is, mi hova került.

Tone Wase datolyaszilva (Diospyros kaki), északról védve, egy éve vastagon mulcsolt talajba ültetve, előnyös szomszédsággal (levendula, facélia, olajretek, goumi ezüstcseresznye)

Mit lehet kezdeni a zöldhulladékkal, ha tilos elégetni?

Március 23.-ától nem lehet a településen szabad téren zöldhulladékot elégetni. Ezt egy nagyon előremutató rendelkezésnek tartom, de sokak számára fejtörést okozhat, mit kezdjenek az így felhalmozódó anyaggal.

Kertinapló 2020.03.31. - palántázás, kertrendezés

Ma végre rászántam magam a palántázásra. Azért is volt ebben egy kis halogatás, mert most minden eddiginél több paradicsomot szerettem volna elindítani, ehhez pedig kellett a lelkierő. Nem mintha olyan csillagászati mennyiség lenne 82 tő, de a saját körülményeimhez képest sok. Már az is sok időt vett igénybe, hogy találjak megfelelő mennyiségű edényzetet hozzá. Van egy 150 cellás tálcám, de ahhoz nincs semmilyen alátétem és ráadásul borzasztóan picik a lyukak. Az egybevetést, pikírozást pedig most kihagynám, így helyből a kb. 1-2 decis pudingos pohárban indítottam őket, ezeket el tudtam helyezni szépen tálcára. Apropó, amikor vettem a sok cellás palántázó tálcáimat, sehol sem sikerült találnom kisebb mennyiségben alátét tálcát, amiből nem folyik ki a víz. Mivel a magoncokat beltérben vetem, ez nélkülözhetetlen. Tavaly fa keretekbe raktam fóliát, de mindig valahogy átázott, és a fa bepenészedett alatta. Most viszont a lehetőségek keresése közben megtaláltam négy darab 50x50 cm-es járdalap sablont, amit egészen más célra vettem, de palántázó alátétnek igazán ideális (ami azért is jó, mert amúgy sem jutottam el a járdalap készítésig).

Kertinapló 2020.03.28. - kertészkedés gyerekekkel, eszik-e spárgát a pocok?

Egész napot kint töltöttük. A gyerekek is kint voltak végig. Nagyon sokat segítettek is, vagy csak társaságot nyújtottak, de lényeg, hogy nagyon jól el lehet már velük lenni kint, egy csomó mindenben partnerek. Reggel voltam a termelői piacon, ami mögött a zöldhulladék lerakat van, úgyhogy egyúttal hoztam egy adag komposztot is, amit az avar alól szoktam kiásni.

Hazaérve az első teendőnk a magyal és vadszőlő magok átmosása volt. Ezek még homokban vannak, mert nem mozdultak. Átmostam és áthelyeztem őket szitált homokba, mert így könnyebben meg tudom állapítani, ha elkezdenek megindulni, mint a sima kavicsos folyami homokban, amiben jó eséllyel azt sem nagyon tudom eldönteni, melyik a mag, melyik a kavics.

A homok, amiben átteleltek a magok. Nehéz megmondani, pontosan melyikek is a magok.

Egy fél kanna esővíz viszont szépen kitisztítja a képet, és a kavicsok közül már nem olyan nehéz kiválogatni a magyalmagokat. Ők még alszanak.

Madáretetés újdonságok

A tengelicek valószínűleg olvasták a tavaly őszi írásomat madáretetés témában, mert azóta mindent kitanultak, amit eddig nem tudtak. Írtam, hogy a tengelicek nem használják a raschel-hálós etetőket. Hát most már igen. Szóval, ha itt vannak a tengelicek, akkor a többi fajnak meg kell küzdenie az etetőhöz jutásért. Szerencsére a földön mindig van annyi lepotyogott mag, hogy jusson. Az etető pedig azért válik mégis szabaddá időről időre, mert a tengelicek harcias népek, imádnak veszekedni, és nem ritka, hogy ilyenkor végül mindkét fél beijed és elrepül, ekkor pedig mondjuk egy cinke is oda tud ugrani a hálóra vagy az önetetőre.

Újdonság még, hogy a verebek is kitanulták a kisebb tálkás önetető használatát, így ők is tudják használni ezt. Ráadásul elfoglalták mindkét cinkeodút is az akácfákon. Ezt azért furcsállom, mert elvileg a nyílás mérete miatt veréb nem férne be, de persze összességében nem bánom, hogy ők lakják, lehet, hogy majd csinálok még ennél is kisebb nyílású odút.

Ilyenkor márciusban a cinegék nálunk már egyáltalán nem látogatják az etetőt. Valószínűleg a hirtelen jött melegek miatt a feléledt rovarok elég táplálékot nyújtanak számukra. De örömteli látni, hogy az etetőtől függetlenül is nagyon sok madár szeret tartózkodni a kertünkben és ahogy egyre több évelő bokor, fa lesz, ez a helyzet csak javulni fog.

A március közepén érkezett pár napos hó és fagy kicsit visszahozta a madáretető szezont. Ilyenkor még a magevőknek nagy szükségük van a segítségre, mert a hó egyrészt betakarja a földet, nehezebb keresgélni, másrészt még a pitypang is csak egy-két tövön hozott magot, kevés a kaja a természetben. Mivel a gazdaboltban kifogyott a napraforgó, ezzel együtt pedig az én készleteim is, a hirtelen jött hideget csak a saját termelésű eleségekkel tudtam ellentételezni. Igény volt rá, a fényképen is látszik, hogy vagy ötven tengelic volt egyszerre az etető környékén. Úgyhogy előszedtem a diókészleteinket, illetve a maradék kukoricát, és ezt kaptak, szerencsére nagyon elégedettek voltak vele (az önetetőben maradt még kevés napraforgó, azt csak lassan tudják fogyasztani, ezért nem fogyott még ki). A diót a korábban már említett módon, a héjat megtörve, de nem pucolva raktam ki, a kukoricaszemeket viszont teljesen széttörtem egy tégla segítségével. Az egész szemeket eddig egyáltalán nem fogyasztották a madarak, de a megtört szemeket készséggel felcsipegették. Most már melegebb idők jönnek, a hetekben abba is fogom hagyni az etetést, innentől az itatásnak lesz elsődleges szerepe a madarakkal való foglalkozásban.

Tengelictömegek

Kertinapló 2020.03.24. - márciusi hó

Megvolt a márciusi fagy és hó. Ez már majdnem hagyományosnak mondható. Szerencsére nem ért felkészületlenül, az előrejelzések nagyon szépen beváltak. Úgyhogy még mielőtt ideért volna a front, a frissen kibújt hónapos retek és más kinti magoncokat letakartam fátyolfóliával.

A frissen kibújt magoncokat letakartam, aki még a földben bújik, azokkal nem foglalkoztam, őket védi a föld meg a mulcs.

Ugyanez behavazva.

Veteményesünk története

Mostanában nagyon sok motiváló bejegyzést/cikket olvastam az interneten kertészkedés témában. A jelen helyzet (koronavírus járványügyi intézkedések) lehetőséget ad életkörülményeink át- és újragondolására. Ha lesznek emberek, akik mások biztatására közelebb tudnak kerülni az őket éltető étel előállításának saját kézbe vételéhez, akkor ez egy nagyon pozitív következmény lehet. Ilyen, önellátásra, kertészkedésre biztató szóból nem lehet elég, ezért én is ehhez a kórushoz szeretnék csatlakozni a veteményesünk történetével.

A körülményektől teljesen függetlenül már a blog indításakor meg akartam írni ezt, pusztán azért is, hogy megmutassam a hátterünket (vagy annak hiányát) és az okokat, amik a mostani életformánkhoz vezettek. Nem azt akarom most kidomborítani, hogy mennyi mindent kapunk a befektetett munkáért, hanem inkább arra szeretnék koncentrálni, mennyire független a sikerélmény bármilyen előképzettségtől. Hogy bárki képes erre, vagy még ennél jobbra.

Korábbi életem kertészkedéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos ismeretei kimerülnek abban a pár emlékben, amiket szüleimnek köszönhetek. Amikor kis koromban falura költöztünk, ők is csináltak kisebb veteményest a kertben, sőt külön bérelt területen krumplit is termesztettünk egy rövid ideig. Volt pár szép gyümölcsfa, különösen egy nagy, kései cseresznyére és a meggyfánkra emlékszem. Aztán szüleim építkeztek, és a szántó helyén kialakított új parcellán már nem nagyon volt energia a haszonnövényekre, az elültetett facsemeték pedig még sokáig nem hoztak termést. Azóta szüleim, főleg Édesapám visszatalált a kertészkedés öröméhez, és nagy örömöt okoz nekem, amikor kicserélhetjük vele a tapasztalatokat. A középiskolai évek után Budapesten tanultam tovább és végül ott találtam rá választott szakmámra, a hangszerészetre is. Ezt a zenéhez kapcsolódó kézműves munkát azóta is hivatásom részének tekintem, nem mellesleg megélhetésünknek ez a fő forrása.

Amikor családot alapítottunk Ritával, ezt egy kilencedik emeleti bérelt panellakásban tettük, Budaörsön. A nagy szobában laktunk kisfiunkkal együtt, a félszoba pedig műhely volt. Hamar láttuk, hogy ez így nem fog sokáig működni, így fáradságos úton, de sikerült megtalálnunk az új otthonunkat Pusztaszabolcson. Ugyan a ház még nem a miénk, de egyszer az lesz.

A kert milyensége egyáltalán nem volt szempont új otthonunk kiválasztásánál. Annyit tudtunk, hogy szeretnénk ha lenne, lehetőleg azért nem csak egy kennel méretű, de a különböző határidők miatt örültünk, ha egyáltalán bárhogyan sikerül lebonyolítani a költözést, nemhogy nagyon válogassunk. 2016 őszén költöztünk, és nagyon örültünk, hogy túl vagyunk az összes ezzel járó hercehurcán.

Fellélegeztünk, elkezdtük belakni nem csak a házat, hanem a kertet is. Észrevettem a gyümölcsfákat, és a területet, ami költözésünk után füves-gazos parlagnak volt nevezhető leginkább (a hátsó kert körülbelül 500 négyzetméter, ebből a veteményes jelenleg maximum 80, és volt elég sok a problémás gazokból is: tarackbúza, szulák, mezei aszat...). Éreztem, hogy ez feladatot ad, de ekkor még nem tudtam körvonalazni, milyet. Nagyjából annyit tudtam, hogy metszeni kell meg fűnyírózni.

Az első tavasz az új helyen, életem első metszése után.

Kertinapló 2020.03.20. - Feketeribizli és lomok

Tegnap írtam a legközelebbi kertészetnek, hogy még vannak-e szabadgyökeres növényeik. Már meglehetősen kicsúsztam a szezonból, de annyira fellelkesített egy videós, hogy úgy gondoltam, muszáj szereznem valamilyen nemes feketeribizlit, amit aztán ősszel már tovább szaporíthatok. Ami miatt így fellelkesedtem, az elsősorban az, hogy a feketeribizli állítólag hasonlóan a hagymásokhoz és más erős illatú fűszer- és gyógynövényekhez, hatásosan védi a fiatal fák gyökereit a pockok és más rágcsálók károsításától. És mivel fás dugványról igen egyszerűen szaporítható, könnyen tudok nagyobb mennyiséget „másolni” belőle, így használhatom dajkanövénynek az újabban telepített gyümölcsfák mellé.

A kertészetben csak egy fajta nemesített feketeribizli volt (Fertődi 1) és fontos kiemelni, hogy ez ugyan nemes fajta, de nem oltvány, ezért is működik a fás dugvány róla. De ha már a kertészetben voltam, vetettem még egy pillantást a többi szabad gyökeres bokorfélére is, kifejezetten olyat keresve, ami nem oltvány. Így hoztam még egy fehér ribizlit, mert olyanunk sincs még, illetve az egyik sajnálatosan kiszáradt szederhajtás helyére egy újabb fajtát, amilyenünk még szintén nem volt (Dirksen). A szederre is igaz, hogy nincs oltva, igaz, őt inkább bujtással, semmint dugvánnyal érdemes szaporítani.

Kertinapló 2020.03.18. - Hova kerüljön a krumpli?

Ma ebéd után tartottam egy gyors ültetőkört. Erre azért volt szükség, mert picikét el is vagyok maradva a terv szerinti vetésekkel, másrészt volt egy adag vetőkrumplinak kinevezett csírás gumóm, amiket már nem tudtam tovább tartogatni a házban. Úgyhogy amíg a magokat vetettem, igyekeztem megihletődni, mégis hova tegyem a krumplit, ahol biztonságban is van még a fagyoktól, és mégsem lesz útban később.

Ezeket vetettem ma. A koriander virágzás miatt, a rovaroknak. Ezt csak úgy ötletszerűen szoktam szórni.