2020. augusztus 31., hétfő
Kertinapló 2020.08.31. - kihagyás
Mivel így a szezon második felében reménytelen, hogy élvezhető formában vezessem a kertinaplót, úgy döntöttem, inkább a hangszerjavításos oldalamhoz hasonlóan pár naponta megosztok egy-egy képet, amit a kertben készítettem, egy mondat körítéssel. Ez nem a blogos írásokat hivatott kiváltani, hanem igazából a semmi helyetti alternatíva. Időnként azért lefotózunk dolgokat a kertben, amit szívesen megosztanánk, de a kertinaplót most csak vázlatpontokban van időm vezetni, remélhetőleg az "unalmas" téli hónapokban több idő lesz írásra.
A képeket fészbúkon és instagramon lehet majd nézegetni.
2020. augusztus 9., vasárnap
Idén termesztett paradicsomfajták
Elérkezett a paradicsom magfogás ideje, mivel általában az érési szezon elején szedhetőek a legszebb, egészségesebb termések, legalábbis felénk. A tövek körüli mulcsolásnak és a (viszonylag) folyamatos kacsolásnak köszönhetően a gomba-betegségekkel elég jól birkóznak a növényeink, de a poloskák nyár végére már a kézi ritkítás ellenére is eléggé fel szoktak szaporodni, egy ponton túl már nem sok élvezhető termés marad. Úgyhogy most kell kiélvezni a legszebb paradicsomokat, és ha akarunk magot fogni, akkor azt is ezekből érdemes.
Fajták tekintetében még ismerkedési fázisban vagyunk, minden évben kipróbálunk néhány új fajtát, leselejtezzük azokat, amik nem jöttek be és továbbszaporítjuk a kedvenceket. Idén sem történt ez másként és úgy gondoltam, csinálok egy kis személyes összefoglalót azokról a fajtákról, amik idén teremnek nálunk.
Mindegyik fajta szabad elvirágzású (angolból tükörfordítva nyílt beporzású), vagyis fajtaazonosan továbbszaporítható magról.
Fajták tekintetében még ismerkedési fázisban vagyunk, minden évben kipróbálunk néhány új fajtát, leselejtezzük azokat, amik nem jöttek be és továbbszaporítjuk a kedvenceket. Idén sem történt ez másként és úgy gondoltam, csinálok egy kis személyes összefoglalót azokról a fajtákról, amik idén teremnek nálunk.
Mindegyik fajta szabad elvirágzású (angolból tükörfordítva nyílt beporzású), vagyis fajtaazonosan továbbszaporítható magról.
Az első paradicsomszósz befőzéshez és persze friss fogyasztásra szedtem ezt az adagot. |
Címkék:
black pear,
brutus,
citrom,
fajta,
fajtaleírás,
Kellog's breakfast,
magfogás,
manó,
mini sárga,
ökörszív,
pansy ap,
paradicsomfajták,
perun,
zöldessárga körte
2020. augusztus 1., szombat
Kertinapló 2020.07.27.-08.01. - Indul a paradicsomszezon
Ugyan kezd megint aszályosra fordulni a nyár, nagyon szépen
elkezdtek teremni a nyári növények. Ilyenkor lehet a legfinomabb ebédeket
főzni, a legjobbakat csemegézni a kertben, fantasztikus vacsorákat összehozni.
És közben csak bólogatni egymásra, hogy te jó ég, ez milyen finom. Mert a saját
termés mindig finom. És ebben benne van a kellő mennyiségű napfény, hogy az
évszakot leginkább élvező és az időjárásból gyarapodni tudó növények teremnek,
hogy élő a kert, a lehetőségek szerint teljes ökoszisztéma biztosítja a
növényeknek az igazán gazdag beltartalom kiteljesítéséhez szükséges
kártevő-stresszt, és nem utolsó sorban az, hogy friss az, amit eszünk. És
persze, lehet friss a piacon a zöldség, ha kora reggel megyünk, de amikor érzed
az érlelő nap melegét a paradicsom húsában, amibe harapsz, na azt nem lehet megvásárolni.
Veteményes |
borsmenta fantázianevű rézvirág |
2020. július 25., szombat
Kertinapló 2020.07.15.-25. - szüret, magok, műanyag
Nagyjából tudom csak megírni, miket is csináltam a kertben
mostanában, mert nem nagyon tudtam gép elé ülni és pár nap távlatából már nem
mindig állnak össze a részletek. Az biztos, hogy folytattam az érett magok
begyűjtését a kertben, többek között sóska, muskotály zsálya, gyűszűvirág,
tátika, bögrevirág, metélő- és gazdahagyma valamint két fajta cékla magjait
fogtam meg, a feldolgozásukkal apró lépésekben haladok.
Ilyenkor, ha nem vágtuk le a növényeket virágzás után, nagyon sokféle szaporítóanyagot tudunk gyűjteni. |
2020. július 14., kedd
Kertinapló 2020.07.?.-14 - bogyósok, sharka, magfogás
Alig tudok visszaemlékezni, pontosan mit is csináltam a
kertben, mert kicsit összefolynak a napok. Pedig nekem még könnyebb, mert nem
én kelek éjszaka a picihez, de azért így is meglehetősen sokrétűek a teendők.
Szerencsére volt egy kis eső, úgyhogy a növények egészen jól vannak, ha tudok,
locsolgatok időnként.
Gyarapodott a létszám... |
2020. július 6., hétfő
Kertinapló 2020.06.28-07.06. - sok a munka, kevés az idő
Egyre hosszabbak lesznek az időtartamok, amiket egy-egy ilyen bejegyzés felkarol, ez sajnos az időhiánynak tudható be. Ami a kertben van jelenleg, az sajnos többnyire magára is van utalva. Sajnos nagyon nehéz úgy kertészkedni, ahogy szeretnék, ha közben lelkiismeretesen próbálok egy szakmát is folytatni. Ez nem panaszkodás, csak helyzetjelentés.
A ház előtti Teréz szőlőnket nem kell félteni, ő szuperül érzi magát és komoly szándékai vannak a lugas birtokba vételére. |
2020. június 25., csütörtök
Kertinapló 2020.06.24-25. - Fokhagyma
2020.06.24. Ma felszedtem az őszi fokhagymát, mert péntekre
esőt mondanak és a legutóbbi hosszú, csapadékos idő miatt felerősödött a
rozsdásodás. Már így is száradtak le a levelek, de örülök, hogy még tudtak egy
kicsit hízni így június közepén. Nagyon elégedett vagyok a terméssel, mert
méretre ugyan elég vegyes lett a csapat, ránézésre bőven elég lesz a családnak.
Szerencsére a tavaszi fokhagyma nem sínylette meg a sok esőt. Kicsit az a
benyomásom mostanában, hogy ha egy növény befejezte életciklusát, és igazából
már csak azért áll lábon, hogy a magjai megszáradjanak és szétszóródhassanak,
akkor megadja magát a kártevőknek. Ez a fajta fokhagyma ugyan nem magra gyúr,
de beérlelte a gerezdeket a föld alatt, és ahogy elkezdtek leszáradni a levelek,
a rozsda is fellépett. Ezzel szemben a tavaszi fokhagyma, ami még javában
növekszik, ellenáll a gombás megbetegedésnek az eső ellenére, mert még véghez
kell vinnie a feladatát.
A kedvenc egyedeim |
2020. június 24., szerda
Mi van a veteményesben?
2020. június 22., hétfő
Kertinapló 2020.06.22. - Kézben tartani a növekedést
Nagyon szépen érnek a bogyósok a kertben, úgyhogy folyamatos a ribizli
és málna szüret. A faepret is szedjük még, illetve pár napon belül le lehet
szüretelni a meggy derékhadát is. A cseresznye és a földieper most búcsúzott
idénre az utolsó szemekkel.
Sárga málna, nem tudom milyen fajta, de nagy kedvenc. |
2020. június 19., péntek
Kertinapló 2020.06.16-19. - sok-sok gyümölcs
2020.06.16. Ma kiültettem az utolsó várakozó palántákat is,
nevezetesen néhány vertus késői kelkáposztát és a mexikói egérdinnyéket. Már
eléggé kinőtték a palántázó tálcát, de sajnos ez van, előbb nem jutottam
hozzájuk. Az egérdinnyékből 11 tő lett, az I/1. ágyás bal szélére kerültek a
nem túl fényesen teljesítő lencse mellé. Itt van az az almafa is, amelyiknek
valószínűleg ez az utolsó éve, mivel már csak körömnyi leveleket tudott hozni.
Kivágni még nem akarom, mert egyelőre nincs a helyére más, most azt találtam
ki, hogy felfuttatom rá az egérdinnyéket, így kordonként még jó hasznát
vehetjük. Leszúrtam cövekeket a palánták mellé és egy spárgát rákötöttem az
almafa ágaira, ezeken fogom felvezetni az egérdinnyét. A maradék négy, ami nem
fért oda, olasznád karókra lesz futtatva.
Elől a bambuszos tám, hátrébb az almafa ágaira hurkolt spárgák lesznek az egérdinnyék mászókái. |
Címkék:
bögrevirág,
cseresznye,
egérdinnye,
eső,
gomba,
gombacsíra,
június,
kertinapló,
laboda,
lóbab,
málna,
meggylekvár,
napszemvirág,
répavirág,
sásliliom,
újzélandi spenót
2020. június 14., vasárnap
Kertinapló 2020.06.13-14. - lugas
2020.06.13. Ma nekiálltam a gazolásnak, szedegetem fel az
aszatot meg a szulákot. A gyökerével nem szórakozok, csak letépem a föld
fölötti részt, meg ha kijön valamennyi a földből, akkor azzal együtt. Ez
igazából nem öli meg, csak gyengítésre jó, a veteményesben már nem nagyon
maradt szulák ezen módszer és a folyamatos takarás miatt, most a sok frissen
takart részen nyilván szépen el tudott terjeszkedni a szulák, mint kb. az
egyetlen növény, ami szinte bármilyen vastag takaráson át tud törni (ami
valahol egy fantasztikus képesség).
2020. június 11., csütörtök
Kertinapló 2020.06.07-10. - nyári virágok, rózsaszemzés
2020.06.07. Ma egy könnyed nap volt. Befőztünk 12,5 l bodzaszörpöt (a
tegnapi 180 virágzatból), szétültettem a zöld bazsalikom magoncokat, mert a kis
cserépben már nagyon szűken voltak, kiültettem a 27 kelbimbó palántát a III/3.
ágyásba a madársaláták helyére, illetve kikerült még néhány vertus kelkáposzta
is a III/1. ágyás bal szélére. Ezen kívül pedig ettünk epret, faepret, borsót,
becőkét, ami épp eszünkbe jutott.
2020.06.10. A kertre már igencsak ráférne egy gazolás, nem
kifejezetten a veteményesre, hanem inkább a takart területekre, ahol kezd
virágozni a szulák. Erre még sajnos nem jutott időm, plusz alkalmanként
pánikszerűen kacsolgatom a paradicsomokat, amik most aztán már nem tétováznak.
Szépséges rózsáink egyike. |
2020. június 6., szombat
Kertinapló 2020.05.29-06.06. - érés, virágzás
Megint két hétig csak címszavakban írtam feljegyzéseket, így
elöljáróban írnék néhány mondatot, milyen most a kert. A megélhetési munkák és
a kerti fenntartás egyszerűen nem hagyott időt a feljegyzésekre, képeket is
csak az utóbbi pár napban tudtam csinálni. Pedig lenne miről írni.
Csodálatosan
kezd kialakulni az egyensúly a kertben, amit az utóbbi évek célirányos
tevékenykedése tesz lehetővé. Egy nagyon fontos dolgot szeretnék viszont
leszögezni, amit elég általános érvényűnek tartok, bár elsősorban a saját
kertünk művelésénél igyekszem rá figyelni. Az egyensúly amit említettem, az
emberrel, a kert gazdájával, művelőjével együtt értendő. Ha magamat kivonom a
képletből, kialakul ugyan egyensúly, de az nem olyan lesz, ami nekem megfelel.
Fontos észben tartani, hogy a kert az emberi élettér része, az a célja, hogy
ellásson minket élelemmel, esetleg a lelki stabilitásunkat elősegítse. Egy
magára hagyott kertben az egyensúly nem fog számottevő, könnyen begyűjthető felesleges terménnyel kínálni,
mivel a természetben az energia felhasználódik. Ha gyümölcs terem, lesz, ami
elfogyasztja. Ha mi szeretnénk elfogyasztani a gyümölcsöt, valamilyen módon
gátat kell szabnunk a többi fogyasztónak, vagy fel kell annyira növelnünk a
termést, hogy mindenki jóllakjon. Mindkettő emberi beavatkozást igényel és
lehet jól és rosszul is csinálni. Egy embernek megfelelő kerti egyensúly
beállítása szerintem úgy működik, hogy tudom, mik azok a feladatok, amelyeket
el kell végeznem, ha ezeket elhanyagolom, a rendszerben felborulhatnak a
dolgok.
tökmagoncok |
2020. május 27., szerda
Kertinapló 2020.05.23-24. - végeztem a nyári kiültetésekkel
Örömteli hír, hogy sikerült utolérnem a terveket az
ültetésekkel. Ami azt jelenti, hogy most jöhet egy kis szusszanás, illetve
legalábbis más feladatokkal való foglalkozás.
A korábban kiültetett palántákon
picike fagykár és meztelencsigák garázdálkodása látszik, egyelőre úgy tűnik,
egy paradicsomot vesztettem, ha így marad, ez nagyon jó arány!
Itt (I/2) paradicsom, néhány paprika, zergeszarv, édeskrumpli és padlizsán, cékla |
II/3 középen vöröshagyma és némi sárgarépa, kétoldalt paradicsomok, a jobb oldaliak olasznád karókat fognak még kapni |
2020. május 21., csütörtök
Kertinapló 2020.05.18-21. - vadászat a kártevőkre és bodzaszörp-szezon
A néhány borús nap és némi szemetelő eső meghozta a kedvét a
meztelencsigáknak a kikelésre. Tavaly és tél végén azért csak jól éreztem, hogy
sokan lesznek (sok tojást találtam a talajban). Most jöttek elő a szürkés, apró
példányok, amik a legnagyobb kárt tudják tenni (lásd Tóth Győző írását pl.). Én
minden este járok körbe fél tíz körül, és el teszem láb alól azokat, akiket
megtalálok. Eddig összegyűjtöttem őket és agyonütöttem, de most már ollóval
dolgozom, mert gyorsabb és a végén nem kell öt percig vakarnom a kezemről a
nyálkát. Nem egy szép vagy épp élvezetes munka, de meg kell csinálni, mert nem
marad zöldségpalánta a veteményesben. Hasonlóan öröm az ürömben, hogy végre
sikerült megfogni egy pockot csapdával, ez az első alkalom, köszönöm Gábornak a
csapda felállítására vonatkozó tippjeit.
A kertbe most nem jutok ki munka miatt, csak a rutinokat látom el, reggel kinyitom az üvegdobozokat, este aratok, locsolok, újratöltöm az itatókat. Már érik az eper, minden napra van pár szem.
A kertbe most nem jutok ki munka miatt, csak a rutinokat látom el, reggel kinyitom az üvegdobozokat, este aratok, locsolok, újratöltöm az itatókat. Már érik az eper, minden napra van pár szem.
Eprek bújnak a napi salátaadag mellett. |
2020. május 16., szombat
Kertinapló 2020.05.13-14. - a palánták kiköltöztek
Ebben a két napban megállás nélkül ültettem ki a növényeket.
13.-án hajnalban fagyosszentekhez illő hőmérséklet volt. Sötétedés után jól
lezártam a palántanevelő üvegdobozt és a pót-dobozt is, az eddig kiültetett
bokorparadicsomokra pedig kis vödröket borítottam. Még így is megcsípett a fagy
néhány levelet. A krumplival nem is tudtam volna mit csinálni, de a kivi
magoncokról elfeledkeztem. Szerencsére a krumpli kiheveri az ilyesmit, tavaly
ugyanígy lefagyott a takarás feletti részük. A kivikben nem vagyok ilyen
biztos, kérdéses, hogy a kis magoncoknak lesz-e erejük új hajtást hozni. Az
időhiány is segített átvészelni a hideget, mert még csak nagyon kevés babot
tudtam elültetni, ha azok kikeltek volna, biztos elviszi őket a hideg. További
hidegek az előrejelzések szerint nem várhatóak, így megkezdtem melegigényes
palánták kiültetését.
A veteményes eddig üres részei végre jórészt betelepültek
és már előrevetítik a nyári dzsungelt, ha minden jól alakul. Sajnos az egyik
ágyásban egy kellemetlen vendéggel is találkoztam, egy lótetűvel. Nem távozott
élve a találkozóról, de ez sokat persze nem segít, ahol egy akad, ott biztosan
bújik több is. A korábbi gyanúm is beigazolódott mégiscsak, most már csak azt
remélem, a vakondjaink kordában tudják tartani őket.
Eső továbbra sem esett,
így csapvízzel kellett elültetnem a palántákat, amitől a legjobban ódzkodom, de
nem tudok mit tenni.
Jókedvűbb dolgokra koncentrálva: nem számoltam pontosan,
de legalább 150 palántát ültettem ki a veteményesbe, mindnek nagyon szép
fejlett gyökérzete volt és annak ellenére, hogy a tűző napra kerültek ki, nem
viselte meg őket az átültetés. A most kikerült növényeket már a nyári ültetés
lapjára írom a vetéstáblán, mert a tavasz úgy is betelt.
13.-a reggelén a kiültetésre váró csapat nagyobbik része |
Bár elsőre csak egy sima szeméthalomnak tűnik, nekem mégis kedves látvány. Két napi munkám van benne és az edényeket jövőre újra munkára fogom. |
Címkék:
aszály,
batáta,
fagy,
fagyosszentek,
gyomfojtás,
kiültetés,
kordon,
laboda,
lugas,
mulcs,
nikandra,
olasznád,
padlizsán,
palánta,
paprika,
paradicsom,
tök,
tökfélék,
vasháló
2020. május 10., vasárnap
Kertinapló 2020.05.09-10. - Bele a nyárba
A hétvégét kertészkedésre szántam, megpróbálom
utolérni kicsit az eseményeket. A nyár teljes erővel itt van, és bár naponta
változtatják az előrejelzést a fagyosszentek napjaira, úgy tűnik, nincs kilátás
fagyra, most legalacsonyabb hőmérsékletnek 6 fokot mondanak péntek hajnalra. Ez
persze folyamatosan változik, tegnap még 14 mm (!) esőt mondtak egy hét
múlvára, mára ez 3 mm-re szelídült.
Mivel rengeteg dolog készül ki a
veteményesbe, a gyomlálással kezdtem. Idén ez volt az első teljes körű
gaztalanítás, ami nálam egy nagyon válogatós folyamat. Korántsem arról van szó,
hogy mindent kihúzok gyökerestül, de vannak olyan fajok, amiket nem látok
szívesen az ágyásokban. Ilyenek elsősorban a szulák és a mezei aszat. A
gyökerükkel nem szoktam foglalkozni, egyszerűen letépem a föld feletti részt,
ez a folyamatos takarással együttesen lassan kifárasztja őket. Ezen kívül
ilyenkor főleg a fehér és pokolvar libatop és a porcsin keserűfű vannak jelen,
ezeknél igazából elsősorban arra megyek, hogy ne tudjanak magot érlelni. A gyomlálás részeként visszavágom vagy töröm az olyan takarónövény maradványok szárait is, mint a zab vagy a facélia az olyan helyeken, ahol gátolják a haszonnövényt.
Általában évi 4-5 ilyen gyomlálást csinálok, a mostani kb. 3 óra munka volt, de
a veteményesen kívül a többi virágos és egyéb ágyást is végigfutottam. Volt jó
pár fűszer- és gyógynövény, ami rossz helyen jelentkezett, ezeket felszedtem,
és gyökeres sarjként, vagy dugványként cserepeztem őket már csak a kísérlet
kedvéért is, de ha megmaradnak, akkor kiültetem őket.
Átültetett virágmagoncok, még magukhoz kell térniük. |
2020. május 6., szerda
2020. május 5., kedd
Kertinapló 2020.05.02-05. - vakondok és hullámok
Ma végre ledaráltam a maradék fűzfagallyat, úgyhogy
felhasználtam a kapott anyagot, szét is terítettem.
Cserepekbe szétültettem az
édeskrumpli hajtásokat, amiket a gumók hoztak, hogy gyökeret fejlesszenek mire
kiültetem őket. A gumókat sem akarom elpazarolni, úgyhogy azokat is
véletlenszerűen elültetem kint, nem mintha termést várnék róluk, de még több
növény nem árthat.
A paradicsomokat is elkezdtem átültetni nagyobb cserepekbe
(fél pet palackok), pár hét, és mehetnek ki az ágyásokba.
A veteményesben nem
kis rémületemre felfedeztem valamit: egy-két palántát kitúrva találtam,
fonnyadó levelekkel. Pár nappal korábban pedig két elhullott vakondot leltem.
A kettőből elsőre azt kombináltam ki, hogy valami miatt pusztulnak a vakondok a
környéken, és ezért teret nyert a lótetű. A vakond ugyanis elég jól kordában
tudja tartani a nagyobb föld alatti kártevőket (kivéve persze más emlősöket,
khm pocok). Ez a következtetés nem tett túl jót a közérzetemnek, de a következő
napokban újabb érthetetlen jelenségeket figyeltem meg: az ágyások közötti utak
össze-vissza fel voltak túrva, de a járatok egészen a felszín közelében
maradtak. Erre is először azt gondoltam, hogy lótetű, de aztán az egyik korhadó
karton alatt megtaláltam az egyik tettest, egy újabb vakondot. Ő szerencsére
tökéletesen jó állapotban volt, így békén is hagytam, kicsit jobban letakartam,
nehogy valami macska megtalálja. Aztán elkezdtem kicsit utána olvasni a vakondok
életmódjának, és egy csapásra helyükre kerültek a kirakós darabjai: tavasz
végén-nyár elején önállósodnak a fiatal vakondok. Mivel ez az állatfaj nagyon
territoriális, egy vadászterületen-járatrendszerben csak egy maradhat. Vagyis a
szaporulat (vagy adott esetben a gyengébb egyedek) távozásra kényszerülnek. A
szerencsétlenebbekkel végezhet macska vagy kutya, a mázlistábbak némi
keresgélés után találnak maguknak szabad életteret. A kitúrt néhány palánta és
az ösvények szanaszét furkálása valószínűleg ilyen útkeresés lehet, mivel a
meglévő járatrendszerbe nem térhet vissza az új/gyengébb egyed. Azt még hozzá
kell tenni, hogy tavaly jó szaporulat lehetett vakondéknál, hiszen a kertben a
sok takarás miatt robbanásszerűen nőhetett a giliszták és más talajlakó
élőlények száma. Összességében ettől a megoldástól nagyon megkönnyebbültem, a
palánták is túlélték, a gyökerük ugyanis sértetlen volt. Ha lesz is még kitúrt
palánta, legalább tudom, hogy a talajlakó kártevő-eltakarító brigád
figyelmetlenségének köszönhető és nem károsításnak.
2020. május 1., péntek
Kertinapló 2020.05.01. - a szívesen végzett munka ünnepe
Ma a veteményes bővítésén dolgoztam, mert vetni kell
dolgokat, és vannak olyan növények, amik a régi veteményesbe már sehogyan sem
fognak elférni. Úgyhogy véglegesítettem a leghátsó kulcslyukágyást. Ha jól
emlékszem, tavaly ősszel szórtam itt a gazos gyepre kb. 10-15 cm vastagon
avart, majd letakartam kartonnal és lesúlyoztam téglákkal.
2020. április 30., csütörtök
Kertinapló 2020.04.30 - hagyjuk történni
Apróságokat csinálok csak a kertben most, más munkák miatt
nem jutok ki, ezért ez most csak egy kis képes kitekintő, néhány apró
megfigyeléssel.
Címkék:
április,
csicsóka,
díszhagyma,
ezüstcseresznye,
fűszerkert,
itató,
kertinapló,
körömvirág,
labdarózsa,
laboda,
mizuna,
nadálytő,
olajretek,
palánták,
paradicsom
2020. április 28., kedd
Környezetbarát szívószál a kertből
Bár a szívószálnak nincs túl sok haszna egy meglett ember számára, a gyerekek szemében elég komoly hálapontokat lehet elérni vele. Talán még olyasminek a megivására is könnyebben rá lehet venni vele a mókikat, amire egyébként nem lennének hajlandóak, bár ezt most nem teszteltem, szerencsére éppen semmilyen rosszízű orvosságot nem kell szedniük.
Lényegre: mint tudjuk, a műanyag szívószál hulladéka rendkívül káros, sokáig fennmaradó, aprózódó szörnyűség. De vannak már csodálatos többször használható rozsdamentes acél és bambusz szívószálak is. Na várjatok! Ennél egyszerűbbet mutatok:
Hozzávalók:
Lényegre: mint tudjuk, a műanyag szívószál hulladéka rendkívül káros, sokáig fennmaradó, aprózódó szörnyűség. De vannak már csodálatos többször használható rozsdamentes acél és bambusz szívószálak is. Na várjatok! Ennél egyszerűbbet mutatok:
Hozzávalók:
- Egy meglehetős metélőhagyma-bokor.
Érdekes módon a kombuchát szívószál nélkül is nagyon szereti. |
2020. április 26., vasárnap
Kertinapló 2020.04.26. - Nézelődés
A mai kerti séta képeit szeretném megosztani. Rögtön az egyik kedvenc képemmel szeretném kezdeni: a tetűirtó hadseregünk kiképző támaszpontja: a fiatal bodzabokrok. A bodzákat és a jezsámeneket ellepték a tetvek, mint minden évben. Ilyenkor még máshol nagyon nincsenek, de nálunk nem is kell miattuk aggódni, ahogy látható, a felmentősereg már gyakorlatozik. A tetvek, majd pár héten belül a katicák és más ragadozók emésztőrendszerében végzik az őket pesztráló hangyák legnagyobb erőfeszítése ellenére is. A bodzákat nem hatja meg egy kis szívogatás, úgyhogy nem kell félteni őket, a nagy fákra pedig, amikről a virágokat szedjük, sokkal nagyobb meló felcipelni a tetveket, a hangyák pedig szeretik a kevésbé munkaigényes megoldásokat. A napokban láttam egy kommentben, hogy tetvek ellen javasolta valaki bodzák telepítését. Csak csatlakozni tudok hozzá, azzal megtoldva, hogy minél több korán virágzó növényt is ültessünk/vessünk a kertbe, az áttelelt katicák és más ragadozók a prédájuk megjelenéséig nektárt fogyasztanak, ha van.
Hadgyakorlat élénk színű bevándorló páncélosokkal a helyi inváziós hadtest ellen. |
Címkék:
alma,
április,
bodza,
érdi bőtermő,
fanyarka,
feketeribizli,
földibolha,
fűzfa,
gyöngyvirág,
hangya,
katica,
kertinapló,
madársaláta,
mézbogyó,
oltás,
orgona,
szívvirág,
tafrina,
tetű,
tulipán
2020. április 25., szombat
Kertinapló 2020.04.23. - paprika átültetés
A paprikákat még pont időben sikerült átültetnem. Hasonlóan a
paradicsomokhoz, itt is majdnem minden kikelt, a piros édes marconiból újráztam
még kb. tíz darabot, de amúgy nagyon jó arányokkal kelt minden idén. Egyedül
almapaprikám nem lesz, mert abból egy magom volt, de az nem kelt ki. De sebaj,
még lehet, hogy kapok palántát. Viszont a kikelt csapat (hatvanan vannak) most
átköltözött nagyobb cserepekbe, így már kényelmesen ellesznek a kiültetésig
(egyúttal megtelt a palántanevelő üvegdoboz, ajaj).
Paprikák nagyobb helyre vágyva. |
Még pont időben: a gyökér benőtte a cellát, de még nem kezdett el körözni alul. |
2020. április 24., péntek
Szúnyogok 2. - Mit tehet a lakosság a szúnyogok számának csökkentéséért?
(Sajnos a linkek megváltoztak, amióta a cikk íródott, de a https://szunyogok.hu/ oldalon továbbra is találhatók hasznos információk)
A szúnyog sújtotta települések lakosai egyénileg nem tudják
teljesen megszüntetni a problémát, ugyanakkor tehetnek azért, hogy
mérséklődjön. Azt gondolom, ha fontos számunkra, hogy kényelmesen kint
tölthessük az időt a szabadban nyáron az esti órákban, akkor arra is gondolnunk
kell, hogy ennek az eléréséért ne tegyük tönkre a környezetet és saját
egészségünket. Előrelátásra van szükség, és olyan tervezésre, ami lehetővé
teszi a hatékonyabb és környezetbarát módszerek alkalmazását. Amikor a már
kifejlődött szúnyogok csípnek, semmit nem tehetünk a totális rovarirtó (lásd előző cikk) használatán kívül. Ekkor viszont már egyéni döntésnek nincs helye, hiszen,
ha az önkormányzat megrendeli a kémiai irtást, azt minden kert megkapja, ahol
elhalad a permetező jármű. Hiába vállalná esetleg valaki inkább a
szúnyogcsípést az idegméreg helyett. A szúnyoglárvák környezet- és emberbarát,
főleg biológiai hatóanyaggal történő kezelése szintén összehangolt, közös
fellépést igényel. A felmérés és tervezés költségei magasabbak, mint a kémiai
irtás esetén, ahol gyakorlatilag nincs is ilyesmi, legfeljebb egy
nyomvonalkijelölés. Onnantól viszont, hogy megvan a terület tenyészőhelyeinek
felderítése, magának a biológiai készítménynek a kijuttatása, és a térképek
időnkénti frissítése sokkal kisebb költséggel jár, mint a piretroid rovarirtó
kijuttatása gyakorlatilag a teljes lakott területen. Arról nem beszélve, hogy
ha több önkormányzat összefog, akkor a költségek megoszlanak és így, nagyobb
területet figyelemmel kísérve lehet a legjobb a védekezés. Fel kell tehát
hívnunk a döntéshozók figyelmét rá, hogy foglalkozni kell ezzel a problémával,
és érdemes a kezdeti felmérési költségeket bevállalni.
Forrás |
2020. április 21., kedd
Kertinapló 2020.04.20-21. - megindultak a vadszőlő magok
2020.04.20. Ma észrevettem, hogy elkezdtek csírázni a
vadszőlő magok, így őket is beiskoláztam, a kökényekkel ellentétben cserepekbe,
mert elég sokat fel tervezek használni közülük, amint ültethető állapotba
kerülnek.
Egy kilyuggatott fedelű és aljú műanyag dobozban, szitált homokban pihentek és teleltek a magok. |
Amikor láttam, hogy mozgolódás van, lemostam róluk a homokot. |
Szúnyogok 1. - Mi a baj a kémiai szúnyogirtással?
Ahogy melegszik az idő, megjelennek a szúnyogok is. Már
találkozhatunk is velük elvétve. Különösebben még senkit nem zavarnak, mert
nincsenek sokan, ám nem telik el sok idő és ez megváltozik, ahogy a lárvák
kifejlett rovarokká alakulnak.
Természetesen az adott év időjárásától is függ,
hogy mennyi lesz a szúnyog, a hőmérséklet és csapadék alakulása ebben döntő
szerepet játszik, de ahogy melegszik az éghajlat, a szúnyog is egyre nagyobb
probléma lesz, mivel olyan fajok is megjelenhetnek, amelyek eddig nem voltak jelen az országban.
Emlékezhetünk tavalyról, mennyi bosszúságot okoztak a vérszívók,
ezért szeretném most felhívni a figyelmet néhány dologra. A kifejlett repülő
szúnyogokat csak olyan szerekkel lehet elpusztítani, amik más élőlényeket is
károsítanak. És bár sok helyen igyekeznek elbagatellizálni ennek a
jelentőségét, messze nem csak a háziméhek vannak kitéve a veszélynek, bár már
ez is éppen elég baj lenne. A kijuttatott szintetikus piretroidok olyan
idegmérgek, amelyek a legtöbb rovarra halálosak, emellett hatványozottan
károsak a vízi élővilágra nézve is. Mind a rovarok, mind a vízi élőlények (akik ráadásul a legnagyobb szövetségeseink a szúnyoglárvák megtizedelésében) nélkülözhetetlen részei a természetnek, számuk lecsökkenése a gyors szaporodású kártevőknek kedvez, az egyensúly felborulásához vezet, amit sok helyen láthatunk is.
2020. április 19., vasárnap
Kertinapló 2020.04.16-18. - kiültetés, palántázás, anyagbeszerzés
2020.04.16. Ma Ritának be kellett mennie ultrahangra, így én
kint töltöttem az időt a gyerekekkel. Kiültettem egy csomó palántát. A kalibos
lilakáposzták a II/4. ágyás jobb szélébe kerültek azokra a helyekre, ahol a
hónapos retkek kihaltak. A rufus lilakáposzták a III/1 ágyás szabad helyeire
kerültek. Kiültettem a kristályvirág magoncokat főleg a sziklakertbe, és a
díszmákokat a veteményes közelébe. A rubin céklákat az I/2. ágyás első felébe
jobbra egy sorba, a kínai keleket az I/1. ágyás olyan pontjaira, ahol a lencse
nem nagyon indult meg. Pak choy, mizuna, rukkola, jégsaláta került a II/1.
ágyásba az őszi fokhagyma közé (ez tavaly jól működött), illetve a gyerekek
ágyásaiba.
Nehéz választani, hogy ki a legszebb, de ő komoly esélyes |
Címkék:
április,
csillagvirág,
fűnyesedék,
fűzfa,
kerek repkény,
kertinapló,
kétszínű tulipán,
kiültetés,
lilakáposzta,
madársaláta,
palántázás,
ráncoslevelű bangita,
saláták,
tulipán
2020. április 14., kedd
Kertinapló 2020.04.13-14. - fásszárú szigetek
Ma reggel felhasználtam egy csomó hozott avart és
fűnyesedéket. Nem azokat a helyeket takartam vele, ahol még várom a ma éjszakai
esőt, hanem ott, ahol gyomokat szeretnék visszaszorítani és talajéletet
élénkíteni. A közmunkások által ideszállított zsákos avart először szétszedtem két részre. A könnyebb zsákokból kiszedtem a viszonylag száraz avart, és áttöltöttem szövött zsákokba, amiben tud szellőzni. Ebből az anyagból fűrészporral vagy forgáccsal keverve alom lesz az alomszékhez, amit most már az egész család használ. A nedvesebb levelekből csináltam a takarást. A zsákok alján persze elég sok levél összeállt, levegőtlen módon összetömörödött, volt, amelyik kicsit büdös is volt. Ezeket a részeket szétszedtem kézzel maroknyi csomókra, így már levegővel érintkezve szépen le fog bomlani úgy, ahogy az nekem is megfelel.
Cserjesziget, itt épp jezsámen, boglárkacserje, nyári orgona, mogyoró. Nem épp átgondolt tervezés eredménye, de alakulni fog még. |
Címkék:
alma,
április,
bangita,
bokrok,
cseresznye,
egres,
fák,
fásszárúak,
kertinapló,
ligetek,
meggy,
mézbogyó,
ribizli,
szigetek,
szilva,
takarás,
társítás,
tépőkel,
tulipán,
zelnice
2020. április 13., hétfő
Kertinapló 2020.04.12. - életem első gyümölcsfa oltásai
A Húsvét vasárnapi szabadidős program is kinti mulatság
volt. Ritának kivittem a rugózós fotelt, mert a baba miatt kell neki a
kényelmes ülés, én meg leültem mellé egy farönkre, és elkezdtem gyakorolni az
gyümölcsfa oltásokat. Elég béna vagyok, de volt egy pár mogyoróvessző
gyakorolni. Aztán megpróbáltam élesben is, a nagy fosóka bokorra oltottam
elena, olasz kék szilva és pannónia kajszi gallyakat. Nagyon örülnék, ha
mindháromból legalább egy megeredne. Majd meglátjuk, mindenesetre nagyon
élvezetes volt. Anyai nagypapámról egyébként azt mesélik, nagyon ügyesen
oltotta a gyümölcsfákat. Sajnos csak kiskoromban találkoztam vele, de nagyon jó
érzés úgymond feleleveníteni egy ilyen családi hagyományt is. A házhoz képest az egyik jobb hátulsó ágra oltottam az elena szilva vesszőket, hármat
nyelves párosítással, egyet nyerges héj alá oltással, ez utóbbinál két
oltóvesszőt egy vastagabb ágba. Egy bal első ágba kerültek az olasz kék
vesszők, egy nyerges hasítékoltásba, öt másik pedig nyelves párosítással. A
pannónia kajszi ágak bal hátulra kerültek, egy nyelves párosítás és egy dupla
nyerges héj alá oltás, illetve leghátulra jobbra három nyelves párosítás és egy
sima párosítás. Elég olcsó módon szigetelőszalagot használtam a rögzítéshez
oltószalag helyett és fagélt oltóviasz helyett.
Hat oltás ebbe az ágba - ha egy megered, már örülök. |
2020. április 12., vasárnap
Kertinapló 2020.04.11. - szőlőkordon, fűnyesedék, hónapos retek nevelés
Ez a rendhagyó húsvét kiváló alkalom még több
kertészkedéshez, úgyhogy nem is fogtam vissza magam. Végre elkészültem a
szőlőkordonnal. Három masszív 3 méteres akác oszlopot ástam le a földbe kb. 1
méter mélységig. A földben lévő részt kívülről megégettem, hogy tartósabb
legyen a fa, de ezt már jóval korábban. Már az egyik oszlop is a helyén volt, a
maradék kettőt állítottam most be, eléggé visszahúzódott a talajvíz ahhoz, hogy
tudjak dolgozni. Az oszlopok közé két huzalt feszítettem ki, egyet 60, egyet
150 cm magasságba. Úgy tervezem, hogy a hat tő szőlőt kétszintes lugasnak
nevelem, felváltva egyet az alsó, egyet a felső szinten (azt hiszem Thomery lugas a neve ennek a kialakításnak). A drótot úgy
rögzítettem, hogy beiktattam egy menetes drótfeszítőt is, így bármikor lehet
húzni rajta, ha esetleg nagyon meglazulna. A tőkék még mindig elég fiatalok, a
felső szintre nem tudtam felvezetni őket, de az alsón már két tő vesszőjét is
ki tudtam fektetni, az egyikről már várok is némi termést. Egyúttal megejtettem
a szőlőmetszéseket is, A metszés ábécéje könyv alapján hosszúcsapos
váltómetszést szeretnék alkalmazni a termőrészeken (vagyis most négy rügyre
hagytam az egymástól kb. 20-30 cm-re kiritkított termővesszőket). A lemetszett vesszőkből miért ne alapon dugtam el gyökereztetni pölöskei muskotály és moldova fajtákból.
Az elkészült szőlőlugas és kis gazdái. |
2020. április 10., péntek
2020.04.08. és 10. - vetés, komposzt, avar
Nemrég megismerkedtem a helyi közterület
felügyelőnkkel, mert engedélyt kértem a zöldhulladék lerakatból komposzt
elhozására. Ezt meg is kaptam, és jeleztem a hivatal felé, hogy ha úgy
alakulna, bármennyi avart, nem berohadt fűnyesedéket, ágdarálékot szívesen
fogadok. És a mai napon a kedves közmunkások ideszállítottak hozzám az
iskolától két kisteherautóplatónyi állott avart. Ugyan ez soknak tűnhet, de
nálam pillanatok alatt el fog fogyni. Először is több helyen kellene
vastagítanom a takarásokat, akarok építeni legalább két Johnson-Su komposztot
belőle, illetve tovább folytatom a veteményes helyfoglalását a hátsó kertben
olyan módon, hogy ásóvillával felforgatom a fű/gazcsomókat, kirakom a csírás
krumplikat, mindegyikre szórok pár marék saját komposztot (nem túl érett, de
krumplinak szerintem jó lesz), jól meglocsolom, majd az egészet kb. 30-40 cm
vastagon betakarom avarral, úgy, hogy a külső réteg legyen jó szottyos, állott,
ne vigye el a szél. Most egyelőre várok egy kicsit a takarások vastagításával,
mert jövő hét elejére mondanak egy kis esőt, szeretném úgy kitenni az avart,
hogy ezt a nedvességet már segítsen megtartani.
A szállítmány egy része. Sajnos a zacskókat nem lehetett megspórolni, mert már tavaly így gyűjtötték össze. |
2020. április 7., kedd
Kertinapló 2020.04.07. - medvehagymaágyás, indul a spenótszezon.
Ma bevásárlás után elhoztam egy ölnyi ágat egy ház elől az
utcában, majd gyorsan összedobtam a medvehagyma ültetvényünket. Már ültettem
egy helyre medvehagymákat, de az viszonylag közel volt a gyöngyvirágainkhoz,
amiket elég könnyen össze lehet téveszteni, úgyhogy inkább könnyen értelmezhető
nagy távolságra ültettem az új magokat. Nem a felnőttek miatt aggódom túl a dolgot,
de tudom, hogy a gyerekeink hajlamosak mindent legelni, amiről azt gondolják,
ehető, úgyhogy jobb az óvatosság. A nagy fosóka alá terítettem le kartont, majd
erre került kb. 7-8 cm komposzt a zöldhulladék lerakatból. Ebbe nyomtam bele a
magokat, majd avarral takartam, végül lenehezékeltem ágdarálékkal. Jövő utáni
évben szerintem már lesz egy szép csokor belőlük, ezért is mertem használni a
nem saját készítésű avart.
2020. április 6., hétfő
Kertinapló 2020.04.05. - a káposztafélék kiköltöznek a veteményesbe
Ma délután elvetettem a lemaradásaimat. A II/4. ágyásban nem
keltek ki a tarlórépák, így a helyükre, illetve a két sor borsó közé került
Fertődi félhosszú pasztinák és dughagyma (vörös és lila) vegyesen. A borsók
kelése nem volt valami egyenletes, így pótoltam a hiányzó helyeken régi Avola
borsóval. A hónapos retkek szépen keltek, de sajnos megérkeztek földibolha
társbérlőink is.
A veteményest egyébként meglocsoltam mindenhol, ahol friss
vetemény található. A talajban egyébként még lejjebb bőven elég nedvesség van,
de nem vetettem mélyre a magokat és a felszíni rétegek a sok napsütés és a szél
hatására könnyen kiszáradnak a vékony takarás ellenére is. Sajnos úgy tűnik,
idén is szárazságra számíthatunk a tavasz második felében, aztán reméljük, május
hoz elég nedvességet a nyárra. Nem is láttam még ilyet egyébként, hogy az
előrejelzésben több mint egy héten keresztül nappal és éjszaka is tökéletesen
derült időt mondanak. Kicsit aggasztó.
Lassan elő kell vennem egyébként a
fűnyírót is, mert ugyan magamtól még biztosan nem tologatnám, szükségem van a
takaróanyagra, amit nem fúj el a szél, ez pedig jelen helyzetben a fűnyesedék.
De az is lehet, hogy végre összerakom a kézikaszát, végülis penge is van, nyél
is, aztán csak meg kell tanulni kaszálni.
A II/2. ágyásba kiültettem az első
kör keresztes palántát. Még nem voltak nagyok, az első lombleveleik jelentek
meg, de a kis cellákat már teljesen benőtte a gyökerük. Az előrejelzések elég
jónak látszanak, így talán a következő fagyig már szépen meg is erősödnek. Az
ágyás északi szélére brokkoli, toszkán fekete tépőkel, fodros kel palánták kerültek
jégsaláta maggal vegyesen, az ágyás hátsó felébe gigant karalábé tépősalátával
vegyesen, az ágyás első felében júniusi óriás fejes káposzta palánta rubint és
chioggia csíkos céklával vegyesen, az ágyás elejében három laboda palánta, az
egész ágyásban szórva vegyes virágmag és kapor.
Egy öreg, rozsdás villa jó segítség a palánták kiemelésekor. |
2020. április 4., szombat
Kertinapló 2020.04.03-04. - érdekes cserjék és facsemeték, ültetések
Tegnap megérkeztek a növények a faiskolától. Már
régóta szerettem volna kipróbálni néhány egzotikusabbnak számító növényt, ami
egyébként gond nélkül megterem nálunk a megfelelő helyen. Rögtön írom is, mi
hova került.
Tone Wase datolyaszilva (Diospyros kaki), északról védve, egy éve vastagon mulcsolt talajba ültetve, előnyös szomszédsággal (levendula, facélia, olajretek, goumi ezüstcseresznye) |
2020. április 2., csütörtök
Mit lehet kezdeni a zöldhulladékkal, ha tilos elégetni?
Március 23.-ától nem lehet a településen szabad téren zöldhulladékot elégetni. Ezt egy nagyon előremutató rendelkezésnek tartom, de sokak számára fejtörést okozhat, mit kezdjenek az így felhalmozódó anyaggal.
2020. március 31., kedd
Kertinapló 2020.03.31. - palántázás, kertrendezés
Ma végre rászántam magam a palántázásra. Azért is volt ebben
egy kis halogatás, mert most minden eddiginél több paradicsomot szerettem volna
elindítani, ehhez pedig kellett a lelkierő. Nem mintha olyan csillagászati
mennyiség lenne 82 tő, de a saját körülményeimhez képest sok. Már az is sok
időt vett igénybe, hogy találjak megfelelő mennyiségű edényzetet hozzá. Van egy
150 cellás tálcám, de ahhoz nincs semmilyen alátétem és ráadásul borzasztóan
picik a lyukak. Az egybevetést, pikírozást pedig most kihagynám, így helyből a kb. 1-2 decis
pudingos pohárban indítottam őket, ezeket el tudtam helyezni szépen tálcára.
Apropó, amikor vettem a sok cellás palántázó tálcáimat, sehol sem sikerült
találnom kisebb mennyiségben alátét tálcát, amiből nem folyik ki a víz. Mivel a
magoncokat beltérben vetem, ez nélkülözhetetlen. Tavaly fa keretekbe raktam
fóliát, de mindig valahogy átázott, és a fa bepenészedett alatta. Most viszont
a lehetőségek keresése közben megtaláltam négy darab 50x50 cm-es járdalap
sablont, amit egészen más célra vettem, de palántázó alátétnek igazán ideális
(ami azért is jó, mert amúgy sem jutottam el a járdalap készítésig).
2020. március 28., szombat
Kertinapló 2020.03.28. - kertészkedés gyerekekkel, eszik-e spárgát a pocok?
Egész napot kint töltöttük. A gyerekek is
kint voltak végig. Nagyon sokat segítettek is, vagy csak társaságot nyújtottak,
de lényeg, hogy nagyon jól el lehet már velük lenni kint, egy csomó mindenben
partnerek. Reggel voltam a termelői piacon, ami mögött a zöldhulladék lerakat
van, úgyhogy egyúttal hoztam egy adag komposztot is, amit az avar alól szoktam kiásni.
Hazaérve az első teendőnk
a magyal és vadszőlő magok átmosása volt. Ezek még homokban vannak, mert nem
mozdultak. Átmostam és áthelyeztem őket szitált homokba, mert így könnyebben
meg tudom állapítani, ha elkezdenek megindulni, mint a sima kavicsos folyami
homokban, amiben jó eséllyel azt sem nagyon tudom eldönteni, melyik a mag,
melyik a kavics.
A homok, amiben átteleltek a magok. Nehéz megmondani, pontosan melyikek is a magok. |
Egy fél kanna esővíz viszont szépen kitisztítja a képet, és a kavicsok közül már nem olyan nehéz kiválogatni a magyalmagokat. Ők még alszanak. |
2020. március 26., csütörtök
Madáretetés újdonságok
A tengelicek valószínűleg olvasták a tavaly őszi írásomat madáretetés témában, mert azóta mindent kitanultak, amit eddig nem tudtak. Írtam, hogy a tengelicek nem használják a raschel-hálós etetőket. Hát most már igen. Szóval, ha itt vannak a tengelicek, akkor a többi fajnak meg kell küzdenie az etetőhöz jutásért. Szerencsére a földön mindig van annyi lepotyogott mag, hogy jusson. Az etető pedig azért válik mégis szabaddá időről időre, mert a tengelicek harcias népek, imádnak veszekedni, és nem ritka, hogy ilyenkor végül mindkét fél beijed és elrepül, ekkor pedig mondjuk egy cinke is oda tud ugrani a hálóra vagy az önetetőre.
Újdonság még, hogy a verebek is kitanulták a kisebb tálkás önetető használatát, így ők is tudják használni ezt. Ráadásul elfoglalták mindkét cinkeodút is az akácfákon. Ezt azért furcsállom, mert elvileg a nyílás mérete miatt veréb nem férne be, de persze összességében nem bánom, hogy ők lakják, lehet, hogy majd csinálok még ennél is kisebb nyílású odút.
Ilyenkor márciusban a cinegék nálunk már egyáltalán nem látogatják az etetőt. Valószínűleg a hirtelen jött melegek miatt a feléledt rovarok elég táplálékot nyújtanak számukra. De örömteli látni, hogy az etetőtől függetlenül is nagyon sok madár szeret tartózkodni a kertünkben és ahogy egyre több évelő bokor, fa lesz, ez a helyzet csak javulni fog.
A március közepén érkezett pár napos hó és fagy kicsit visszahozta a madáretető szezont. Ilyenkor még a magevőknek nagy szükségük van a segítségre, mert a hó egyrészt betakarja a földet, nehezebb keresgélni, másrészt még a pitypang is csak egy-két tövön hozott magot, kevés a kaja a természetben. Mivel a gazdaboltban kifogyott a napraforgó, ezzel együtt pedig az én készleteim is, a hirtelen jött hideget csak a saját termelésű eleségekkel tudtam ellentételezni. Igény volt rá, a fényképen is látszik, hogy vagy ötven tengelic volt egyszerre az etető környékén. Úgyhogy előszedtem a diókészleteinket, illetve a maradék kukoricát, és ezt kaptak, szerencsére nagyon elégedettek voltak vele (az önetetőben maradt még kevés napraforgó, azt csak lassan tudják fogyasztani, ezért nem fogyott még ki). A diót a korábban már említett módon, a héjat megtörve, de nem pucolva raktam ki, a kukoricaszemeket viszont teljesen széttörtem egy tégla segítségével. Az egész szemeket eddig egyáltalán nem fogyasztották a madarak, de a megtört szemeket készséggel felcsipegették. Most már melegebb idők jönnek, a hetekben abba is fogom hagyni az etetést, innentől az itatásnak lesz elsődleges szerepe a madarakkal való foglalkozásban.
Újdonság még, hogy a verebek is kitanulták a kisebb tálkás önetető használatát, így ők is tudják használni ezt. Ráadásul elfoglalták mindkét cinkeodút is az akácfákon. Ezt azért furcsállom, mert elvileg a nyílás mérete miatt veréb nem férne be, de persze összességében nem bánom, hogy ők lakják, lehet, hogy majd csinálok még ennél is kisebb nyílású odút.
Ilyenkor márciusban a cinegék nálunk már egyáltalán nem látogatják az etetőt. Valószínűleg a hirtelen jött melegek miatt a feléledt rovarok elég táplálékot nyújtanak számukra. De örömteli látni, hogy az etetőtől függetlenül is nagyon sok madár szeret tartózkodni a kertünkben és ahogy egyre több évelő bokor, fa lesz, ez a helyzet csak javulni fog.
A március közepén érkezett pár napos hó és fagy kicsit visszahozta a madáretető szezont. Ilyenkor még a magevőknek nagy szükségük van a segítségre, mert a hó egyrészt betakarja a földet, nehezebb keresgélni, másrészt még a pitypang is csak egy-két tövön hozott magot, kevés a kaja a természetben. Mivel a gazdaboltban kifogyott a napraforgó, ezzel együtt pedig az én készleteim is, a hirtelen jött hideget csak a saját termelésű eleségekkel tudtam ellentételezni. Igény volt rá, a fényképen is látszik, hogy vagy ötven tengelic volt egyszerre az etető környékén. Úgyhogy előszedtem a diókészleteinket, illetve a maradék kukoricát, és ezt kaptak, szerencsére nagyon elégedettek voltak vele (az önetetőben maradt még kevés napraforgó, azt csak lassan tudják fogyasztani, ezért nem fogyott még ki). A diót a korábban már említett módon, a héjat megtörve, de nem pucolva raktam ki, a kukoricaszemeket viszont teljesen széttörtem egy tégla segítségével. Az egész szemeket eddig egyáltalán nem fogyasztották a madarak, de a megtört szemeket készséggel felcsipegették. Most már melegebb idők jönnek, a hetekben abba is fogom hagyni az etetést, innentől az itatásnak lesz elsődleges szerepe a madarakkal való foglalkozásban.
Tengelictömegek |
2020. március 24., kedd
Kertinapló 2020.03.24. - márciusi hó
Megvolt a márciusi fagy és hó. Ez már majdnem hagyományosnak
mondható. Szerencsére nem ért felkészületlenül, az előrejelzések nagyon szépen
beváltak. Úgyhogy még mielőtt ideért volna a front, a frissen kibújt hónapos
retek és más kinti magoncokat letakartam fátyolfóliával.
A frissen kibújt magoncokat letakartam, aki még a földben bújik, azokkal nem foglalkoztam, őket védi a föld meg a mulcs. |
Ugyanez behavazva. |
2020. március 22., vasárnap
Veteményesünk története
Mostanában nagyon sok motiváló bejegyzést/cikket olvastam az interneten kertészkedés témában. A jelen helyzet (koronavírus járványügyi intézkedések) lehetőséget ad életkörülményeink át- és újragondolására. Ha lesznek emberek, akik mások biztatására közelebb tudnak kerülni az őket éltető étel előállításának saját kézbe vételéhez, akkor ez egy nagyon pozitív következmény lehet. Ilyen, önellátásra, kertészkedésre biztató szóból nem lehet elég, ezért én is ehhez a kórushoz szeretnék csatlakozni a veteményesünk történetével.
A körülményektől teljesen függetlenül már a blog indításakor meg akartam írni ezt, pusztán azért is, hogy megmutassam a hátterünket (vagy annak hiányát) és az okokat, amik a mostani életformánkhoz vezettek. Nem azt akarom most kidomborítani, hogy mennyi mindent kapunk a befektetett munkáért, hanem inkább arra szeretnék koncentrálni, mennyire független a sikerélmény bármilyen előképzettségtől. Hogy bárki képes erre, vagy még ennél jobbra.
Korábbi életem kertészkedéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos ismeretei kimerülnek abban a pár emlékben, amiket szüleimnek köszönhetek. Amikor kis koromban falura költöztünk, ők is csináltak kisebb veteményest a kertben, sőt külön bérelt területen krumplit is termesztettünk egy rövid ideig. Volt pár szép gyümölcsfa, különösen egy nagy, kései cseresznyére és a meggyfánkra emlékszem. Aztán szüleim építkeztek, és a szántó helyén kialakított új parcellán már nem nagyon volt energia a haszonnövényekre, az elültetett facsemeték pedig még sokáig nem hoztak termést. Azóta szüleim, főleg Édesapám visszatalált a kertészkedés öröméhez, és nagy örömöt okoz nekem, amikor kicserélhetjük vele a tapasztalatokat. A középiskolai évek után Budapesten tanultam tovább és végül ott találtam rá választott szakmámra, a hangszerészetre is. Ezt a zenéhez kapcsolódó kézműves munkát azóta is hivatásom részének tekintem, nem mellesleg megélhetésünknek ez a fő forrása.
Amikor családot alapítottunk Ritával, ezt egy kilencedik emeleti bérelt panellakásban tettük, Budaörsön. A nagy szobában laktunk kisfiunkkal együtt, a félszoba pedig műhely volt. Hamar láttuk, hogy ez így nem fog sokáig működni, így fáradságos úton, de sikerült megtalálnunk az új otthonunkat Pusztaszabolcson. Ugyan a ház még nem a miénk, de egyszer az lesz.
A kert milyensége egyáltalán nem volt szempont új otthonunk kiválasztásánál. Annyit tudtunk, hogy szeretnénk ha lenne, lehetőleg azért nem csak egy kennel méretű, de a különböző határidők miatt örültünk, ha egyáltalán bárhogyan sikerül lebonyolítani a költözést, nemhogy nagyon válogassunk. 2016 őszén költöztünk, és nagyon örültünk, hogy túl vagyunk az összes ezzel járó hercehurcán.
Fellélegeztünk, elkezdtük belakni nem csak a házat, hanem a kertet is. Észrevettem a gyümölcsfákat, és a területet, ami költözésünk után füves-gazos parlagnak volt nevezhető leginkább (a hátsó kert körülbelül 500 négyzetméter, ebből a veteményes jelenleg maximum 80, és volt elég sok a problémás gazokból is: tarackbúza, szulák, mezei aszat...). Éreztem, hogy ez feladatot ad, de ekkor még nem tudtam körvonalazni, milyet. Nagyjából annyit tudtam, hogy metszeni kell meg fűnyírózni.
A körülményektől teljesen függetlenül már a blog indításakor meg akartam írni ezt, pusztán azért is, hogy megmutassam a hátterünket (vagy annak hiányát) és az okokat, amik a mostani életformánkhoz vezettek. Nem azt akarom most kidomborítani, hogy mennyi mindent kapunk a befektetett munkáért, hanem inkább arra szeretnék koncentrálni, mennyire független a sikerélmény bármilyen előképzettségtől. Hogy bárki képes erre, vagy még ennél jobbra.
Korábbi életem kertészkedéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos ismeretei kimerülnek abban a pár emlékben, amiket szüleimnek köszönhetek. Amikor kis koromban falura költöztünk, ők is csináltak kisebb veteményest a kertben, sőt külön bérelt területen krumplit is termesztettünk egy rövid ideig. Volt pár szép gyümölcsfa, különösen egy nagy, kései cseresznyére és a meggyfánkra emlékszem. Aztán szüleim építkeztek, és a szántó helyén kialakított új parcellán már nem nagyon volt energia a haszonnövényekre, az elültetett facsemeték pedig még sokáig nem hoztak termést. Azóta szüleim, főleg Édesapám visszatalált a kertészkedés öröméhez, és nagy örömöt okoz nekem, amikor kicserélhetjük vele a tapasztalatokat. A középiskolai évek után Budapesten tanultam tovább és végül ott találtam rá választott szakmámra, a hangszerészetre is. Ezt a zenéhez kapcsolódó kézműves munkát azóta is hivatásom részének tekintem, nem mellesleg megélhetésünknek ez a fő forrása.
Amikor családot alapítottunk Ritával, ezt egy kilencedik emeleti bérelt panellakásban tettük, Budaörsön. A nagy szobában laktunk kisfiunkkal együtt, a félszoba pedig műhely volt. Hamar láttuk, hogy ez így nem fog sokáig működni, így fáradságos úton, de sikerült megtalálnunk az új otthonunkat Pusztaszabolcson. Ugyan a ház még nem a miénk, de egyszer az lesz.
A kert milyensége egyáltalán nem volt szempont új otthonunk kiválasztásánál. Annyit tudtunk, hogy szeretnénk ha lenne, lehetőleg azért nem csak egy kennel méretű, de a különböző határidők miatt örültünk, ha egyáltalán bárhogyan sikerül lebonyolítani a költözést, nemhogy nagyon válogassunk. 2016 őszén költöztünk, és nagyon örültünk, hogy túl vagyunk az összes ezzel járó hercehurcán.
Fellélegeztünk, elkezdtük belakni nem csak a házat, hanem a kertet is. Észrevettem a gyümölcsfákat, és a területet, ami költözésünk után füves-gazos parlagnak volt nevezhető leginkább (a hátsó kert körülbelül 500 négyzetméter, ebből a veteményes jelenleg maximum 80, és volt elég sok a problémás gazokból is: tarackbúza, szulák, mezei aszat...). Éreztem, hogy ez feladatot ad, de ekkor még nem tudtam körvonalazni, milyet. Nagyjából annyit tudtam, hogy metszeni kell meg fűnyírózni.
Az első tavasz az új helyen, életem első metszése után. |
2020. március 20., péntek
Kertinapló 2020.03.20. - Feketeribizli és lomok
Tegnap írtam a legközelebbi kertészetnek, hogy még vannak-e
szabadgyökeres növényeik. Már meglehetősen kicsúsztam a szezonból, de annyira
fellelkesített egy videós, hogy úgy gondoltam, muszáj szereznem valamilyen
nemes feketeribizlit, amit aztán ősszel már tovább szaporíthatok. Ami miatt így
fellelkesedtem, az elsősorban az, hogy a feketeribizli állítólag hasonlóan a
hagymásokhoz és más erős illatú fűszer- és gyógynövényekhez, hatásosan védi a
fiatal fák gyökereit a pockok és más rágcsálók károsításától. És mivel fás
dugványról igen egyszerűen szaporítható, könnyen tudok nagyobb mennyiséget „másolni”
belőle, így használhatom dajkanövénynek az újabban telepített gyümölcsfák mellé.
A kertészetben csak egy fajta nemesített feketeribizli volt (Fertődi 1) és fontos kiemelni, hogy ez ugyan nemes fajta, de nem oltvány, ezért is működik a fás dugvány róla. De ha már a kertészetben voltam, vetettem még egy pillantást a többi szabad gyökeres bokorfélére is, kifejezetten olyat keresve, ami nem oltvány. Így hoztam még egy fehér ribizlit, mert olyanunk sincs még, illetve az egyik sajnálatosan kiszáradt szederhajtás helyére egy újabb fajtát, amilyenünk még szintén nem volt (Dirksen). A szederre is igaz, hogy nincs oltva, igaz, őt inkább bujtással, semmint dugvánnyal érdemes szaporítani.
A kertészetben csak egy fajta nemesített feketeribizli volt (Fertődi 1) és fontos kiemelni, hogy ez ugyan nemes fajta, de nem oltvány, ezért is működik a fás dugvány róla. De ha már a kertészetben voltam, vetettem még egy pillantást a többi szabad gyökeres bokorfélére is, kifejezetten olyat keresve, ami nem oltvány. Így hoztam még egy fehér ribizlit, mert olyanunk sincs még, illetve az egyik sajnálatosan kiszáradt szederhajtás helyére egy újabb fajtát, amilyenünk még szintén nem volt (Dirksen). A szederre is igaz, hogy nincs oltva, igaz, őt inkább bujtással, semmint dugvánnyal érdemes szaporítani.
2020. március 18., szerda
Kertinapló 2020.03.18. - Hova kerüljön a krumpli?
Ma ebéd után tartottam egy gyors ültetőkört. Erre azért volt szükség,
mert picikét el is vagyok maradva a terv szerinti vetésekkel, másrészt volt egy
adag vetőkrumplinak kinevezett csírás gumóm, amiket már nem tudtam tovább
tartogatni a házban. Úgyhogy amíg a magokat vetettem, igyekeztem megihletődni,
mégis hova tegyem a krumplit, ahol biztonságban is van még a fagyoktól, és
mégsem lesz útban később.
Ezeket vetettem ma. A koriander virágzás miatt, a rovaroknak. Ezt csak úgy ötletszerűen szoktam szórni. |
Címkék:
cékla,
desirée,
feketerigó,
fűszerkert,
kajszi,
kertinapló,
mángold,
március,
nárcisz,
palánták,
pázsitviola,
szibériai csillagvirág,
tulipán,
vetés
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)