Kertinapló 2020.05.18-21. - vadászat a kártevőkre és bodzaszörp-szezon

A néhány borús nap és némi szemetelő eső meghozta a kedvét a meztelencsigáknak a kikelésre. Tavaly és tél végén azért csak jól éreztem, hogy sokan lesznek (sok tojást találtam a talajban). Most jöttek elő a szürkés, apró példányok, amik a legnagyobb kárt tudják tenni (lásd Tóth Győző írását pl.). Én minden este járok körbe fél tíz körül, és el teszem láb alól azokat, akiket megtalálok. Eddig összegyűjtöttem őket és agyonütöttem, de most már ollóval dolgozom, mert gyorsabb és a végén nem kell öt percig vakarnom a kezemről a nyálkát. Nem egy szép vagy épp élvezetes munka, de meg kell csinálni, mert nem marad zöldségpalánta a veteményesben. Hasonlóan öröm az ürömben, hogy végre sikerült megfogni egy pockot csapdával, ez az első alkalom, köszönöm Gábornak a csapda felállítására vonatkozó tippjeit.

A kertbe most nem jutok ki munka miatt, csak a rutinokat látom el, reggel kinyitom az üvegdobozokat, este aratok, locsolok, újratöltöm az itatókat. Már érik az eper, minden napra van pár szem.

Eprek bújnak a napi salátaadag mellett.

Kertinapló 2020.04.20-21. - megindultak a vadszőlő magok

2020.04.20. Ma észrevettem, hogy elkezdtek csírázni a vadszőlő magok, így őket is beiskoláztam, a kökényekkel ellentétben cserepekbe, mert elég sokat fel tervezek használni közülük, amint ültethető állapotba kerülnek.

Egy kilyuggatott fedelű és aljú műanyag dobozban, szitált homokban pihentek és teleltek a magok.

Amikor láttam, hogy mozgolódás van, lemostam róluk a homokot.

2020.04.08. és 10. - vetés, komposzt, avar

Nemrég megismerkedtem a helyi közterület felügyelőnkkel, mert engedélyt kértem a zöldhulladék lerakatból komposzt elhozására. Ezt meg is kaptam, és jeleztem a hivatal felé, hogy ha úgy alakulna, bármennyi avart, nem berohadt fűnyesedéket, ágdarálékot szívesen fogadok. És a mai napon a kedves közmunkások ideszállítottak hozzám az iskolától két kisteherautóplatónyi állott avart. Ugyan ez soknak tűnhet, de nálam pillanatok alatt el fog fogyni. Először is több helyen kellene vastagítanom a takarásokat, akarok építeni legalább két Johnson-Su komposztot belőle, illetve tovább folytatom a veteményes helyfoglalását a hátsó kertben olyan módon, hogy ásóvillával felforgatom a fű/gazcsomókat, kirakom a csírás krumplikat, mindegyikre szórok pár marék saját komposztot (nem túl érett, de krumplinak szerintem jó lesz), jól meglocsolom, majd az egészet kb. 30-40 cm vastagon betakarom avarral, úgy, hogy a külső réteg legyen jó szottyos, állott, ne vigye el a szél. Most egyelőre várok egy kicsit a takarások vastagításával, mert jövő hét elejére mondanak egy kis esőt, szeretném úgy kitenni az avart, hogy ezt a nedvességet már segítsen megtartani.

A szállítmány egy része. Sajnos a zacskókat nem lehetett megspórolni, mert már tavaly így gyűjtötték össze.

Kertinapló 2020.03.28. - kertészkedés gyerekekkel, eszik-e spárgát a pocok?

Egész napot kint töltöttük. A gyerekek is kint voltak végig. Nagyon sokat segítettek is, vagy csak társaságot nyújtottak, de lényeg, hogy nagyon jól el lehet már velük lenni kint, egy csomó mindenben partnerek. Reggel voltam a termelői piacon, ami mögött a zöldhulladék lerakat van, úgyhogy egyúttal hoztam egy adag komposztot is, amit az avar alól szoktam kiásni.

Hazaérve az első teendőnk a magyal és vadszőlő magok átmosása volt. Ezek még homokban vannak, mert nem mozdultak. Átmostam és áthelyeztem őket szitált homokba, mert így könnyebben meg tudom állapítani, ha elkezdenek megindulni, mint a sima kavicsos folyami homokban, amiben jó eséllyel azt sem nagyon tudom eldönteni, melyik a mag, melyik a kavics.

A homok, amiben átteleltek a magok. Nehéz megmondani, pontosan melyikek is a magok.

Egy fél kanna esővíz viszont szépen kitisztítja a képet, és a kavicsok közül már nem olyan nehéz kiválogatni a magyalmagokat. Ők még alszanak.

Kertinapló 2020.03.20. - Feketeribizli és lomok

Tegnap írtam a legközelebbi kertészetnek, hogy még vannak-e szabadgyökeres növényeik. Már meglehetősen kicsúsztam a szezonból, de annyira fellelkesített egy videós, hogy úgy gondoltam, muszáj szereznem valamilyen nemes feketeribizlit, amit aztán ősszel már tovább szaporíthatok. Ami miatt így fellelkesedtem, az elsősorban az, hogy a feketeribizli állítólag hasonlóan a hagymásokhoz és más erős illatú fűszer- és gyógynövényekhez, hatásosan védi a fiatal fák gyökereit a pockok és más rágcsálók károsításától. És mivel fás dugványról igen egyszerűen szaporítható, könnyen tudok nagyobb mennyiséget „másolni” belőle, így használhatom dajkanövénynek az újabban telepített gyümölcsfák mellé.

A kertészetben csak egy fajta nemesített feketeribizli volt (Fertődi 1) és fontos kiemelni, hogy ez ugyan nemes fajta, de nem oltvány, ezért is működik a fás dugvány róla. De ha már a kertészetben voltam, vetettem még egy pillantást a többi szabad gyökeres bokorfélére is, kifejezetten olyat keresve, ami nem oltvány. Így hoztam még egy fehér ribizlit, mert olyanunk sincs még, illetve az egyik sajnálatosan kiszáradt szederhajtás helyére egy újabb fajtát, amilyenünk még szintén nem volt (Dirksen). A szederre is igaz, hogy nincs oltva, igaz, őt inkább bujtással, semmint dugvánnyal érdemes szaporítani.

Kertinapló 2020.03.07. - hagyma, répa, talajvíz

Újabb kerti napot sikerült kiszakítanom a dolgos hétköznapokból. Ezek az idők nagyon értékesek számomra, hiszen ha egész nap a szabad ég alatt vagyok, sokkal jobban át tudom élni a kertet, meg tudom érezni a bőrömön az éppen zajló folyamatokat. Reggel úgy kezdődött, hogy a kismadarak hangosan pereltek velem, miért nem maradok inkább a házban, miért zavarom a táplálkozásukat, de aztán lassan megbékéltek a dologgal. Nagyon változékony volt az időjárás, borult és napos időszakok váltogatták egymást, így például megfigyelhettem, ahogy a virágok a napsütés hatására kinyitják szirmaikat, majd amikor befelhősödik, összezárják és így tovább. Mivel elég szeles, hűvös idő volt, repülő rovarokkal nem nagyon találkoztam, talajlakó élőlényekkel inkább, mivel kintre vetettem. Sajnos a kedves gilisztákon kívül már elég sok meztelencsiga is ébren van, ugyan nagy kárt nem tudnak okozni egyelőre, mert csak a télről maradt zöldek vannak. Találkoztam még bíboratkával, százlábúakkal, rengeteg pókkal és pár olyan állatkával, amiknek nem tudom a nevét. Új virágok is nyílnak, vagy legalábbis most figyeltem fel rájuk: láttam virágzó tyúkhúrt és kibontotta első szirmait a rovarok miatt meghagyott pak choi-ok egyike.

Virágzó pitypang.

Virágzó pak choi.

Kertinapló 2019.11.24. - rendezkedés

A telkünk egyik oldalán nagyon közel a kerítéshez több fát is ültettek a korábbi tulajdonosok. Áll ott egy nagy diófa, egy zelnice meggy, két akác, egy tamariszkusz és egy orgona. Ezek a fák nyáron, mivel a déli oldalon helyezkednek el, nagyon jótékony hatással vannak az előkert klímájára. Sajnos annyira közel vannak a telekhatárhoz és ezzel együtt a szomszéd házához, hogy minden évben komoly mennyiségű levél hullik a szomszéd ereszébe. Nagy szerencsénkre a szomszédunk nagyszívű ember, így nem kellett kivágnunk ezeket a fákat, cserébe minden évben egyszer-kétszer kitisztítom az ereszt, és levágom az összes átnyúló ágat. Ez sajnos elég drasztikus beavatkozás, de szükséges, én sem akarom, hogy bármi kára legyen egy letörő ágból, plusz így kevesebb levél is hullik a tetőre. 

Ami viszont pozitív hozadéka az egésznek, hogy a levágott ágakból alakítom ki a sorjelölő karókat, támasztéknak használt botokat és különböző villás, kampós végű eszközöket. A legjobb ebből a szempontból az akác. Hevesen reagál a visszavágásra, hatalmas tüskéket növeszt, sokkal erőteljesebb lesz a növekedése, de érdekes módon a vízhajtások szövete egyáltalán nem gyenge, alig viszi el az ágvágó. Szóval a tüskék eltávolítása után ideális alapanyag a kertben. A csonkolás után osztályozom a leszedett áganyagot, nagyjából feldarabolom ágvágóval a kívánt méretre, majd vastag kesztyűket húzok, és lemorzsolom a tüskéket. A girbe-gurba vagy túl vékony gallyakat ledarálom, és a fák visszakapják mulcsként vagy komposztként.

Mivel nálunk most jönnek az első mínuszos reggelek, ideje volt behozni a pár kint lévő kaktuszt. Régen nagyon szerettem és gyűjtöttem őket, de idén felismertem, hogy nem tudok velük már foglalkozni, így nagy részüket elajándékoztam. Összesen négy cserép maradt, ezeket most beköltöztettem.

A tavasszal kiültetett aloe verából is hoztam be cserépbe egy kisebb tövet, illetve a szintén szomszédhoz átburjánzott borostyánból is. Ebből már van a házban egy tő, de mivel azt olvastam, hatékonyan tisztítja a benti levegőt, többet is szeretnék.

Korábban írtam, hogy egérfogókkal igyekszem ritkítani a pocok állományt. Úgy látszik, ezzel nem járok sikerrel. Ha fel van húzva a csapda, jórészt rá se bagóznak, eddig egy darab oldott ki, de ott sem találtam tetemet, a csalit viszont leették. Sőt, az sem ritka, hogy nem oldott ki a csapda, a csalit (diódarab) mégis megcsócsálták. Nagyon dörzsölt jószágok. Még gondolkodom a következő lépésen, de azért a csapdázást sem hagyom abba, hátha egyszer összejön.

Ja és összeszedtem az avart a közterületről (ott nem szeretik), illetve kitisztítottam az árok alját is, ezt is évente egyszer kell csak megcsinálni.

Kertinapló 2019.11.03. - pocokvadászatra fel

A komposzt 43 fokos volt. Kitettem egy lefordított műanyagládát, alá pedig négy egérfogót egyelőre élesítés nélkül, dió csalétekkel. Ha érdekli a pockokat, élesítem is őket, és remélhetőleg sikerül megtizedelni az állományt a tél folyamán. Mérget nem akarok használni a kertben termelt élelmiszer és más állatok miatt, kutya még nem várható a közeljövőben, a ragadozó madaraknak pedig szerintem túl sok a tereptárgy és kicsi a kert, hogy itt vadászni tudjanak. Még az elűzésük lehetne egy megoldás, de őszintén szólva ezt nem tartom valami jó ötletnek, lévén minden oldalról szomszédok vesznek körbe, nincs hova menniük, ahol nem zavarnának valakit.

Egy példa a pocok kártételre, ez édeskrumpli. És a veteményesben termő dolgok zavarnak a legkevésbé, hiszen mindenből van elég. A nagyobb gond, hogy megrágják az évelők gyökereit, így nagyon nehézkes a gyümölcsfák telepítése.