Egész napot kint töltöttük. A gyerekek is
kint voltak végig. Nagyon sokat segítettek is, vagy csak társaságot nyújtottak,
de lényeg, hogy nagyon jól el lehet már velük lenni kint, egy csomó mindenben
partnerek. Reggel voltam a termelői piacon, ami mögött a zöldhulladék lerakat
van, úgyhogy egyúttal hoztam egy adag komposztot is, amit az avar alól szoktam kiásni.
Hazaérve az első teendőnk
a magyal és vadszőlő magok átmosása volt. Ezek még homokban vannak, mert nem
mozdultak. Átmostam és áthelyeztem őket szitált homokba, mert így könnyebben
meg tudom állapítani, ha elkezdenek megindulni, mint a sima kavicsos folyami
homokban, amiben jó eséllyel azt sem nagyon tudom eldönteni, melyik a mag,
melyik a kavics.
 |
| A homok, amiben átteleltek a magok. Nehéz megmondani, pontosan melyikek is a magok. |
 |
| Egy fél kanna esővíz viszont szépen kitisztítja a képet, és a kavicsok közül már nem olyan nehéz kiválogatni a magyalmagokat. Ők még alszanak. |
 |
| Visszakerültek az edényükbe, hűvös helyre, megfelelően nyirkos homokkal, de már szitálttal, így ha valami mozdul, tudni fogom, hogy mag-e vagy sem. |
A magkezelés után elővettük a két összeszedett autógumit, és
beletöltöttük a hozott komposztot. Mindkét gyerek választhatott a magtasakok
képei alapján öt féle egynyári virágot, amiket most már el lehet ültetni, és
mindketten a saját autógumijukba vetették a magokat. Vékonyan betakartuk őket a
maradék komposzttal, kicsit letömörítettük, majd sarlóztam egy kevés füvet
mulcsnak. Később még egy ablaküveget is helyeztem mindkét gumira, mert megint
jönnek hidegek, ráadásul így a magas páratartalom elősegíti a csírázást.
A
következő programpont a gyomlálás volt. Ilyenkor ez még egy nagyon kellemes
mulatság. Egyrészt kevés a gyom, másrészt elég azokra koncentrálni, amelyikek
hamar magot hoznak. Így most ez igazából csak a veronikákról és a pitypangról
szól. Az előbbieket szépen össze lehet szedni, az utóbbiakat én újabban úgy
szoktam kezelni, hogy egy kiélezett kisásóval elvágom a gyökeret a tőlevélrózsa
alatt. Így egyhamar nem fog újra virágozni, ha meg el is pusztul a gyökér,
legalább benne maradt a talajban a tápanyag. A tyúkhúrt és a hereféléket csak
ritkítottam és csak ott, ahol versenytársai a haszonnövénynek, pl. az epreknél.
 |
| A pongyola pitypang (Taraxacum officinale) nagyon hamar érlel magot, így érdemes kivágni a tőlevélrózsát a veteményesben. A kert egyéb részein meghagyom. Egyébként ehető, salátának szoktuk néha használni zsenge leveleit. A gyökere és a virága is fogyasztható, azzal még nem próbálkoztunk. |
 |
| Borostyánlevelű veronika (Veronica hederifolia) - viszonylag jó talajtakaró, de korán hoz magot. |
 |
| Perzsa veronika (Veronica persica) |
 |
| Tyúkhúr (Stellaris media) - ő is ehető, szerintem finom is. |
Nagy örömömre találkoztam pár friss spárga hajtással, nem kis bosszúságomra
pedig rengeteg pocokjáratot fedeztem fel körülöttük. Az interneten nem találtam
információt, hogy ezt különösebben károsítanák, de nálunk úgy tűnik. Úgyhogy
elővettem a fokhagyma készleteket, és jól körbeültettem a spárgákat vele. Ez az egyik
kedvenc zöldségem, nem hagyhatom, hogy tönkretegyék. Úgyis mindig halogatom a
pocok-létszám-karbantartó intézkedéseket, most úgy határoztam, erre szánom a
nap fő részét.
Így készítettem egy T-fát a veteményes közepére. Nincsenek nagy
reményeim, hogy itt majd egész nap ragadozómadarak fogják folyamatosan melegen
tartani a kiülőt, de hátha erre téved egyszer valami kisebb ölyv vagy ilyesmi,
és megtetszik neki a hely. A régebben készített bagolyodút is felszereltem
végül a házfalra. Hát nem volt egyszerű, de segített Rita is a létra biztosításában és sikerült kitalálni a stabil rögzítés módját. Már csak
bagoly kell bele. Jakab kifejtette, hogy nem a Bartos Erika féle bagoly doktor fog beleköltözni, mert ő csak a mesében van. Bár én még vele is kibékülnék. Ha pedig van valakinek felesleges siklója, nyugodtan küldje
át, a terített asztal adott.
 |
| Kvártély és koszt baglyoknak, osztani ér. |
Kaptak komposztot a spárgatövek és adtam a
mézbogyó bokroknak is, egy vastag mulcsolással együtt, mert tavaly a napos hely
miatt nagyon kókadoztak, legalább a vízellátásukon javítani akarok, amíg meg
nem erősödnek eléggé.
Egy videóban láttam, hogy elég sok bogyótermő bokrot
lehet úgy szaporítani, ha feltöltögetjük a tövét földdel vagy komposzttal, majd
ősszel kicsit visszabontjuk, és ilyenkor minden egyes vessző külön gyökeres
növényként leválasztható. Persze érdemes hagyni az anyanövényen, de elég
gazdaságos megoldás ez, a mostanában szerzett ribizliket mind így ültettem.
Este még hántoltam némi kérget az új akácoszlopokról, illetve elkezdtem éjszaka
körbejárni az üvegdobozt és a veteményest meztelencsigák után kutatva. Ma is
találtam hatot. Az egész vadászat nem vesz igénybe öt percnél többet (egyelőre), és nagyon
érdekes ilyenkor megfigyelni a kertet. A kedvenceim a húsz centi hosszú
giliszták, amik a földfelszínen levegőznek egyes helyeken. És ugyan nem egy
tanyán vagyunk a semmi közepén, elég jól látszanak a csillagok, ilyenkor még
épp látszik az Orion és nagyon szép volt a sarlós hold is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése