2020.06.13. Ma nekiálltam a gazolásnak, szedegetem fel az
aszatot meg a szulákot. A gyökerével nem szórakozok, csak letépem a föld
fölötti részt, meg ha kijön valamennyi a földből, akkor azzal együtt. Ez
igazából nem öli meg, csak gyengítésre jó, a veteményesben már nem nagyon
maradt szulák ezen módszer és a folyamatos takarás miatt, most a sok frissen
takart részen nyilván szépen el tudott terjeszkedni a szulák, mint kb. az
egyetlen növény, ami szinte bármilyen vastag takaráson át tud törni (ami
valahol egy fantasztikus képesség).
Tegnap pedig azt vettem észre, hogy a
műhely előtt ültetett szőlők egyike már túlnőtte a saját embermagas karóját. Ez
annyira fellelkesített, hogy szereztem anyagot és még este összeraktam azt a
szőlő-rózsa-bármi lugast, amit a műhely elé tervezgetek már régóta. Alig várom,
hogy a fejem fölül szedegethessem a szőlőszemeket. Na de persze nem szabad
ennyire előreszaladni. Ha sikerül jól befuttatni a szerkezetet, akk
or akár a műhely előtt is dolgozhatok szabad téren időnként, ami régi vágyam, van is egy ódon nagy gyalupadom, ami nagyon jó lenne szabadtéri munkapadnak. Na majd meglátjuk.
or akár a műhely előtt is dolgozhatok szabad téren időnként, ami régi vágyam, van is egy ódon nagy gyalupadom, ami nagyon jó lenne szabadtéri munkapadnak. Na majd meglátjuk.
A kis bejárati kapu mellett pedig előkészítettem egy kis versenyt.
Arról van szó, hogy a lugas egyik sarka mindenképp üresen marad egyelőre
(később majd ide is szőlőt szeretnék, de jelenleg csak két Teréz tőke növöget a
két másik sarokban, illetve a kedvenc rózsánkat igyekszem felidomítani a
harmadikban). Mivel akadt egy kis helyem, vetettem a kerítés mellé közvetlenül
luffatököt, sárgadinnyét és sütőtököt. Került melléjük egy apró mexikói
egérdinnye palánta is, ő némi előnnyel indul, bár az átültetés utáni
begyökeresedés sem könnyű feladat. Megpróbálom felfuttatni őket és meglátjuk,
ki nyer. Vagy melyikőjük működik így egyáltalán (mind a négyre láttam már
példát.) Szóval újabb izgalom, amit ráadásul a műhely ajtajából figyelhetek.
Örülök, hogy így az utcafronton is meg tud kicsit nyilvánulni a
kertszeretetünk.
![]() |
Jakab megmutatja, mekkora jó a lugas. |
![]() |
![]() |
Az utca felől, képzeletben már látom a növényzetet. |
![]() |
A kedvenc rózsánk már most feléri. |
Még a gyomlálás kapcsán sikerült kicsit jobban képbe kerülnöm
a csupaszcsigák okozta kártétellel és módosítanom kell, talán már nem tudom egy
kezemen megszámolni a lelegelt magoncokat. Felfedeztem kb. 4-5 tök magoncot és
talán ugyanennyi bokorbabot, amik áldozatul estek. A sötétedés utáni
csigalikvidáló szeánszokat egyelőre folytatom.
2020.06.14. Ma esett egy szép nagy eső, végre az első
alkalom, hogy csurig megteltek a tartályok, amit ráadásul úgy sikerült elérni,
hogy előtte az egyikből teljesen kilocsoltam a vizet az idősebb gyümölcsfáink
alá. Ráadásul az előrejelzések szerint a jövő héten végig esni fog, úgyhogy
vízben nem fogunk hiányt szenvedni, jó lenne, ha el tudnánk raktározni
későbbre, de most két köbméter a kapacitás csak, így amikor megtelik, pár száz
litert szétlocsolok az évelőkre a mulcsra, ami jól el tudja raktározni a
nedvességet.
El is felejtettem írni, hogy a műhely elé még több Muscade de
Provence sütőtök magot is elvetettem, mert nem bírok magammal, szerencsére ez
teljesen el van választva a hátul lévő Cucurbita maxima féleségektől, így nem
kell félni a keresztbeporzástól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése