Kertinapló 2020.03.03. - az első palántamagok elvetve

Megtörtént az első benti magvetés vagyis indul a palántaszezon. Próbálom tartani magam az idénre kitalált ültetési rendemhez, de ez persze már most nem igaz, mert a zellert már korábban el szerettem volna vetni. A tavalyi tapasztalatom az, hogy az ilyen csúszással, átalakítással az égvilágon nincs semmi gond, a tervek mindig csak iránymutatónak vannak, aztán sikerül minden, ahogyan. 51 cellás tálcákba kerültek keresztesvirágúak (karalábé, fodros és fekete tépőkel, fejes káposzta, lila káposzta, pak choi, brokkoli, mizuna, rukkola), ezek egy része tartalék, ha a szabadföldbe vetettek esetleg elfagynának. Ugyanilyen tálcába kerültek céklák, mángoldok és kínai kel néhány salátafélével. Sajnos itt át is hágtam a saját magamnak adott jótanácsomat idénre, miszerint hasonló csírázási idejű növényeket érdemes egy tálcába pakolni. Lehet, hogy kisebb tálcák jobbak lennének, mert ugyan elég helytakarékosak és mégis tágasak az 51-esek, rokon fajtákból nem mindig telnek meg. A paprikáknál szerencsére nem volt ilyen gond, ott simán teli lett egy tálca a különböző fajtákkal. Az idei palántaföldet nem nagyon gondoltam túl, sima kerti föld, komposzttal keverve. Tavaly ki akartam próbálni mindenféle csoda talaj adalékot, így van még egy fél kókuszrost tömböm és perlitem is, ha pedig van, használom is, amíg el nem fogy. Többször valószínűleg nem fogok venni, inkább jobban lerostálom a komposztot és abból adok többet a keverékhez, sok jó példát láttam erre a fészbúkon mostanában. Kisebb tálcákba kerültek a zeller és kerti laboda magok szórva, ugyanígy cserepekbe a kakukkfű és majoranna magok, bár ezekből az elsők simán átteleltek a kertben, a másodikak pedig túléltek egy páran bent. De ettől még nem árt az utánpótlás. A padlizsánokat is elvetettem, ezeket külön-külön kisebb cserepekbe.

Végezetül feleségemmel áttettük az üvegdobozt a veteményesből a nyári helyére a ház mögé. Itt látja el palántanevelő hidegágyként további feladatát, a keresztesek, a bent teleltetett fűszerek és a többi hidegtűrő mag ki is költözött. A paprikák és a padlizsának maradtak benn, radiátor felett a jó melegben.

Kelésre fel!

Az üvegdoboz mínusz 1-2 fokig fagymentes.

Kertinapló 2020.01.29. - Tarlórépa

Már készülök a kinti munkákra a megérkezett meleg miatt. Annyira nem volt időm a kerten gondolkozni, vagy foglalkozni vele mostanában, hogy hétvégére egész sok tennivaló akad, ha tényleg sikerül odajutnom, akkor írok róla beszámolót is. A mai csak egy kis szüret volt, de hatalmas örömteli meglepetéssel. Már korábban írtam, hogy tavaly próbálkoztunk tarlórépa ültetéssel. Több helyről is hallottam, hogy érdemes. Először egy chicagoi kertésznél láttam, az ő hatására szereztem magokat, és ültettem a növényt tavasszal. Nem nagyon sikerült jól a kelés sem, és a fejlődés sem. Amikor kezdett volna nőni a gumó, megjött a nyár, és lelassultak a dolgok, a földibolhák pedig kilyuggatták a leveleket. Aztán nyáron is ültettem, hátha akkor jobban sikerül, de ez sem jött be. Volt egy-két kisebb fej, amiket már meg tudtam kóstolni, de mint nálunk sok más reteknél, ehetetlenül csípősek voltak. Úgy mondom ezt, hogy én nagyon szeretem az erőset. Tóth Győző blogján ódákat zeng a tarlórépáról, és amikor rátaláltam az írásaira, mélységesen zavart, hogy nekem nem jön össze. Tanácsot is kértem tőle, azt írta, próbáljam meg besózni, az fél-egy óra múlva megszünteti a csípősséget. Elismerem, hogy mérsékelte, és biztosan fogok élni ezzel az egyszerű elkészítési móddal is, de itt az alapanyaggal volt a baj, azt a csípősséget nem lehetett lecsillapítani.

télközepi szüret