Kertinapló 2020.01.29. - Tarlórépa

Már készülök a kinti munkákra a megérkezett meleg miatt. Annyira nem volt időm a kerten gondolkozni, vagy foglalkozni vele mostanában, hogy hétvégére egész sok tennivaló akad, ha tényleg sikerül odajutnom, akkor írok róla beszámolót is. A mai csak egy kis szüret volt, de hatalmas örömteli meglepetéssel. Már korábban írtam, hogy tavaly próbálkoztunk tarlórépa ültetéssel. Több helyről is hallottam, hogy érdemes. Először egy chicagoi kertésznél láttam, az ő hatására szereztem magokat, és ültettem a növényt tavasszal. Nem nagyon sikerült jól a kelés sem, és a fejlődés sem. Amikor kezdett volna nőni a gumó, megjött a nyár, és lelassultak a dolgok, a földibolhák pedig kilyuggatták a leveleket. Aztán nyáron is ültettem, hátha akkor jobban sikerül, de ez sem jött be. Volt egy-két kisebb fej, amiket már meg tudtam kóstolni, de mint nálunk sok más reteknél, ehetetlenül csípősek voltak. Úgy mondom ezt, hogy én nagyon szeretem az erőset. Tóth Győző blogján ódákat zeng a tarlórépáról, és amikor rátaláltam az írásaira, mélységesen zavart, hogy nekem nem jön össze. Tanácsot is kértem tőle, azt írta, próbáljam meg besózni, az fél-egy óra múlva megszünteti a csípősséget. Elismerem, hogy mérsékelte, és biztosan fogok élni ezzel az egyszerű elkészítési móddal is, de itt az alapanyaggal volt a baj, azt a csípősséget nem lehetett lecsillapítani.

télközepi szüret