Kertinapló 2020.05.23-24. - végeztem a nyári kiültetésekkel

Örömteli hír, hogy sikerült utolérnem a terveket az ültetésekkel. Ami azt jelenti, hogy most jöhet egy kis szusszanás, illetve legalábbis más feladatokkal való foglalkozás.

A korábban kiültetett palántákon picike fagykár és meztelencsigák garázdálkodása látszik, egyelőre úgy tűnik, egy paradicsomot vesztettem, ha így marad, ez nagyon jó arány!

Itt (I/2) paradicsom, néhány paprika, zergeszarv, édeskrumpli és padlizsán, cékla

II/3 középen vöröshagyma és némi sárgarépa, kétoldalt paradicsomok, a jobb oldaliak olasznád karókat fognak még kapni

Kertinapló 2020.05.18-21. - vadászat a kártevőkre és bodzaszörp-szezon

A néhány borús nap és némi szemetelő eső meghozta a kedvét a meztelencsigáknak a kikelésre. Tavaly és tél végén azért csak jól éreztem, hogy sokan lesznek (sok tojást találtam a talajban). Most jöttek elő a szürkés, apró példányok, amik a legnagyobb kárt tudják tenni (lásd Tóth Győző írását pl.). Én minden este járok körbe fél tíz körül, és el teszem láb alól azokat, akiket megtalálok. Eddig összegyűjtöttem őket és agyonütöttem, de most már ollóval dolgozom, mert gyorsabb és a végén nem kell öt percig vakarnom a kezemről a nyálkát. Nem egy szép vagy épp élvezetes munka, de meg kell csinálni, mert nem marad zöldségpalánta a veteményesben. Hasonlóan öröm az ürömben, hogy végre sikerült megfogni egy pockot csapdával, ez az első alkalom, köszönöm Gábornak a csapda felállítására vonatkozó tippjeit.

A kertbe most nem jutok ki munka miatt, csak a rutinokat látom el, reggel kinyitom az üvegdobozokat, este aratok, locsolok, újratöltöm az itatókat. Már érik az eper, minden napra van pár szem.

Eprek bújnak a napi salátaadag mellett.

Kertinapló 2020.05.13-14. - a palánták kiköltöztek

Ebben a két napban megállás nélkül ültettem ki a növényeket. 13.-án hajnalban fagyosszentekhez illő hőmérséklet volt. Sötétedés után jól lezártam a palántanevelő üvegdobozt és a pót-dobozt is, az eddig kiültetett bokorparadicsomokra pedig kis vödröket borítottam. Még így is megcsípett a fagy néhány levelet. A krumplival nem is tudtam volna mit csinálni, de a kivi magoncokról elfeledkeztem. Szerencsére a krumpli kiheveri az ilyesmit, tavaly ugyanígy lefagyott a takarás feletti részük. A kivikben nem vagyok ilyen biztos, kérdéses, hogy a kis magoncoknak lesz-e erejük új hajtást hozni. Az időhiány is segített átvészelni a hideget, mert még csak nagyon kevés babot tudtam elültetni, ha azok kikeltek volna, biztos elviszi őket a hideg. További hidegek az előrejelzések szerint nem várhatóak, így megkezdtem melegigényes palánták kiültetését.

A veteményes eddig üres részei végre jórészt betelepültek és már előrevetítik a nyári dzsungelt, ha minden jól alakul. Sajnos az egyik ágyásban egy kellemetlen vendéggel is találkoztam, egy lótetűvel. Nem távozott élve a találkozóról, de ez sokat persze nem segít, ahol egy akad, ott biztosan bújik több is. A korábbi gyanúm is beigazolódott mégiscsak, most már csak azt remélem, a vakondjaink kordában tudják tartani őket.

Eső továbbra sem esett, így csapvízzel kellett elültetnem a palántákat, amitől a legjobban ódzkodom, de nem tudok mit tenni.

Jókedvűbb dolgokra koncentrálva: nem számoltam pontosan, de legalább 150 palántát ültettem ki a veteményesbe, mindnek nagyon szép fejlett gyökérzete volt és annak ellenére, hogy a tűző napra kerültek ki, nem viselte meg őket az átültetés. A most kikerült növényeket már a nyári ültetés lapjára írom a vetéstáblán, mert a tavasz úgy is betelt.

13.-a reggelén a kiültetésre váró csapat nagyobbik része

Bár elsőre csak egy sima szeméthalomnak tűnik, nekem mégis kedves látvány. Két napi munkám van benne és az edényeket jövőre újra munkára fogom.

Kertinapló 2020.05.09-10. - Bele a nyárba

A hétvégét kertészkedésre szántam, megpróbálom utolérni kicsit az eseményeket. A nyár teljes erővel itt van, és bár naponta változtatják az előrejelzést a fagyosszentek napjaira, úgy tűnik, nincs kilátás fagyra, most legalacsonyabb hőmérsékletnek 6 fokot mondanak péntek hajnalra. Ez persze folyamatosan változik, tegnap még 14 mm (!) esőt mondtak egy hét múlvára, mára ez 3 mm-re szelídült.

Mivel rengeteg dolog készül ki a veteményesbe, a gyomlálással kezdtem. Idén ez volt az első teljes körű gaztalanítás, ami nálam egy nagyon válogatós folyamat. Korántsem arról van szó, hogy mindent kihúzok gyökerestül, de vannak olyan fajok, amiket nem látok szívesen az ágyásokban. Ilyenek elsősorban a szulák és a mezei aszat. A gyökerükkel nem szoktam foglalkozni, egyszerűen letépem a föld feletti részt, ez a folyamatos takarással együttesen lassan kifárasztja őket. Ezen kívül ilyenkor főleg a fehér és pokolvar libatop és a porcsin keserűfű vannak jelen, ezeknél igazából elsősorban arra megyek, hogy ne tudjanak magot érlelni. A gyomlálás részeként visszavágom vagy töröm az olyan takarónövény maradványok szárait is, mint a zab vagy a facélia az olyan helyeken, ahol gátolják a haszonnövényt. Általában évi 4-5 ilyen gyomlálást csinálok, a mostani kb. 3 óra munka volt, de a veteményesen kívül a többi virágos és egyéb ágyást is végigfutottam. Volt jó pár fűszer- és gyógynövény, ami rossz helyen jelentkezett, ezeket felszedtem, és gyökeres sarjként, vagy dugványként cserepeztem őket már csak a kísérlet kedvéért is, de ha megmaradnak, akkor kiültetem őket.

Átültetett virágmagoncok, még magukhoz kell térniük.

Mi van a veteményesben?

Lássuk, hol tartanak a terményeink, mi a helyzet a veteményesben.

Kertinapló 2020.05.02-05. - vakondok és hullámok

Ma végre ledaráltam a maradék fűzfagallyat, úgyhogy felhasználtam a kapott anyagot, szét is terítettem.

Cserepekbe szétültettem az édeskrumpli hajtásokat, amiket a gumók hoztak, hogy gyökeret fejlesszenek mire kiültetem őket. A gumókat sem akarom elpazarolni, úgyhogy azokat is véletlenszerűen elültetem kint, nem mintha termést várnék róluk, de még több növény nem árthat.

A paradicsomokat is elkezdtem átültetni nagyobb cserepekbe (fél pet palackok), pár hét, és mehetnek ki az ágyásokba.

A veteményesben nem kis rémületemre felfedeztem valamit: egy-két palántát kitúrva találtam, fonnyadó levelekkel. Pár nappal korábban pedig két elhullott vakondot leltem. A kettőből elsőre azt kombináltam ki, hogy valami miatt pusztulnak a vakondok a környéken, és ezért teret nyert a lótetű. A vakond ugyanis elég jól kordában tudja tartani a nagyobb föld alatti kártevőket (kivéve persze más emlősöket, khm pocok). Ez a következtetés nem tett túl jót a közérzetemnek, de a következő napokban újabb érthetetlen jelenségeket figyeltem meg: az ágyások közötti utak össze-vissza fel voltak túrva, de a járatok egészen a felszín közelében maradtak. Erre is először azt gondoltam, hogy lótetű, de aztán az egyik korhadó karton alatt megtaláltam az egyik tettest, egy újabb vakondot. Ő szerencsére tökéletesen jó állapotban volt, így békén is hagytam, kicsit jobban letakartam, nehogy valami macska megtalálja. Aztán elkezdtem kicsit utána olvasni a vakondok életmódjának, és egy csapásra helyükre kerültek a kirakós darabjai: tavasz végén-nyár elején önállósodnak a fiatal vakondok. Mivel ez az állatfaj nagyon territoriális, egy vadászterületen-járatrendszerben csak egy maradhat. Vagyis a szaporulat (vagy adott esetben a gyengébb egyedek) távozásra kényszerülnek. A szerencsétlenebbekkel végezhet macska vagy kutya, a mázlistábbak némi keresgélés után találnak maguknak szabad életteret. A kitúrt néhány palánta és az ösvények szanaszét furkálása valószínűleg ilyen útkeresés lehet, mivel a meglévő járatrendszerbe nem térhet vissza az új/gyengébb egyed. Azt még hozzá kell tenni, hogy tavaly jó szaporulat lehetett vakondéknál, hiszen a kertben a sok takarás miatt robbanásszerűen nőhetett a giliszták és más talajlakó élőlények száma. Összességében ettől a megoldástól nagyon megkönnyebbültem, a palánták is túlélték, a gyökerük ugyanis sértetlen volt. Ha lesz is még kitúrt palánta, legalább tudom, hogy a talajlakó kártevő-eltakarító brigád figyelmetlenségének köszönhető és nem károsításnak.

Kertinapló 2020.05.01. - a szívesen végzett munka ünnepe

Ma a veteményes bővítésén dolgoztam, mert vetni kell dolgokat, és vannak olyan növények, amik a régi veteményesbe már sehogyan sem fognak elférni. Úgyhogy véglegesítettem a leghátsó kulcslyukágyást. Ha jól emlékszem, tavaly ősszel szórtam itt a gazos gyepre kb. 10-15 cm vastagon avart, majd letakartam kartonnal és lesúlyoztam téglákkal.