Apróságokat csinálok csak a kertben most, más munkák miatt
nem jutok ki, ezért ez most csak egy kis képes kitekintő, néhány apró
megfigyeléssel.
A paradicsompalánták most költöztek ki először a félárnyékos palántázó-asztalokra. Még elég új nekik ez a külvilág, kicsit dülöngélnek, kicsit kókadoznak. Még egy-két nap behozom őket éjszakára, aztán mennek az üvegdobozba. Kaptam egy pár egészen méretes ablakot egy falubelitől, az egyikből gyorsan eszkábáltam is egy pót-hidegágyat, ahol elférnek az alacsonyabb palánták a kiültetésig, mert nagyon kifogytam a helyből, pedig a képen látható, hogy kilencven paradicsom még annyira nem is foglal sok helyet.
Már majdnem minden kidugta a fejét a fűszerkertben is. Mivel eddig itt nem termesztettünk semmit, a becsempészett retek és saláta magoncok teljesen sértetlenek, reméljük a rozmaringok és szalmagyopárok társaságában ez még egy darabig így is marad.
Így néz ki a laboda, vagy van aki spenótfának is hívja. A libatopfélékhez tartozik. Az íze számomra nem valami hívogató egyelőre, de ha beváltja a reményeket, miszerint bírja a meleget és nem szalad magszárba, akkor helye van a kertben (a spenótok már kezdenek magszárba menni, úgyhogy szorgosan fogyasztjuk). Ha lesz tapasztalat a főzött ízével, majd arról is beszámolok, még itt van a tarsolyban az újzélandi spenót is, ami szintén nagyon hasonló növény, meglátjuk, melyik jön be jobban.
A kert egyik oázisa: semmi különös, két virágalátét minden nap újratöltve esővízzel, de a kert élőlényeinek nélkülözhetetlen segítség. Madarak és rovarok százai fordulnak meg az itatóknál minden egyes nap. Minden kertbe kéne.
Van egy szép nagy mizunabokrunk, ami már nagyon szeretne virágozni, de a közeli tépőkel virágzása miatt nem hagyom. Valamiért eddig az élt a fejemben, hogy a mizunának a levele ehető, így a letört virág mulcs vagy komposzt lett. De most bekapdostam párat, miközben tépkedtem és rájöttem, hogy nekem ez a része ízlik a legjobban: ropogós, lédús, csípős, icipici brokkoli íz beütéssel. Én a levelét is szeretem, de ez valami csodás. Hogy ez korábban hogy nem jutott eszembe? Főleg, hogy a hirtelen felmelegedő idővel az ember nem győzi tépkedni a virágokat, ha még szeretne esetleg fogyasztani a zsengébb levelekből.
A csicsókák kibújtak a mulcs alól.
Szépen fejlődésnek indult mostanában nagyon sok elvetett mag, itt épp egy mini virágos ágyás látható.
 |
| Olajretek |
 |
| Körömvirág (végre!) |
 |
| Gömbhagyma leszek |
 |
| Sajnos nem tudom, pontosan mi a neve, valamelyik Sedum faj lehet. |
 |
| A boglárkacserje fagyok utáni virágai már sokkal szebbek. |
 |
| Nálunk is kivirult a fekete nadálytő. |
 |
| Ezüstcseresznye |
 |
| A másik ezüstcseresznye, vajon lesz termés? |
 |
| Sosem akartam labdarózsát, de összekevertem valamivel a kertészetben, úgyhogy lett. És már nem bánom. |
Most kezdtek virágozni a tavalyi áttelelt olajretkek és körömvirágok, a fekete nadálytő, az ezüstcseresznyék, a labdarózsa és nemsokára csodálhatjuk a díszhagymákat is, ha kislányunk hagy még belőle a növényen is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése