Nemrég megismerkedtem a helyi közterület
felügyelőnkkel, mert engedélyt kértem a zöldhulladék lerakatból komposzt
elhozására. Ezt meg is kaptam, és jeleztem a hivatal felé, hogy ha úgy
alakulna, bármennyi avart, nem berohadt fűnyesedéket, ágdarálékot szívesen
fogadok. És a mai napon a kedves közmunkások ideszállítottak hozzám az
iskolától két kisteherautóplatónyi állott avart. Ugyan ez soknak tűnhet, de
nálam pillanatok alatt el fog fogyni. Először is több helyen kellene
vastagítanom a takarásokat, akarok építeni legalább két
Johnson-Su komposztot
belőle, illetve tovább folytatom a veteményes helyfoglalását a hátsó kertben
olyan módon, hogy ásóvillával felforgatom a fű/gazcsomókat, kirakom a csírás
krumplikat, mindegyikre szórok pár marék saját komposztot (nem túl érett, de
krumplinak szerintem jó lesz), jól meglocsolom, majd az egészet kb. 30-40 cm
vastagon betakarom avarral, úgy, hogy a külső réteg legyen jó szottyos, állott,
ne vigye el a szél. Most egyelőre várok egy kicsit a takarások vastagításával,
mert jövő hét elejére mondanak egy kis esőt, szeretném úgy kitenni az avart,
hogy ezt a nedvességet már segítsen megtartani.
 |
A szállítmány egy része. Sajnos a zacskókat nem lehetett megspórolni, mert már tavaly így gyűjtötték össze. |
 |
Kiváló mászóka is egyben. |
 |
Az első parlagfeltörős krumpliágyás, tavalyról maradt Desirée krumplival. Ennél sokkal jobb fajták is kerülnek a földbe, csak azok még csíráznak. |
A mai nap másik fejleménye,
hogy akárhány új spárgahajtást találok, pár nap múlva elszárad, mert valakik
(pockok), rágják a gyökerét. Mivel település közepén vagyunk, a baglyokra,
ragadozómadarakra és siklókra még várhatok egy darabig (ha jönnek egyáltalán),
úgyhogy nekem is be kell szállnom a meccsbe. Eddig próbáltam már sima
egércsapdát és ketreces csapdát ellenük, de egyik se vált be (nem fogtam egyet
sem), most megnézem, hátha más típusok jobban működhetnek. Az egyik
gyakorlatilag egy erősebb egércsapda, a másikat pedig a járatba kell helyezni,
de az elv ugyanaz, mint az egércsapdánál. Számomra elég érthetetlen módon ezt
sokan vakond ellen használják. Nálunk is túrnak, de ha belegondolunk, hogy ezek
az állatok a kártevőket (pajorok, csigatojás, lótetű, stb., de persze
földigiliszták is) kajálják meg, elég nagy segítségünkre vannak. Sajnos a
szaporulat miatt a pocokhelyzet magától nem fog javulni, ha látom, hogy már nem
csak én vadászom őket, örömmel át fogom adni a lehetőséget a ragadozóknak.
Örömteli hír viszont, hogy első virágait bontja az olasz kék szilva és az érdi
bőtermő meggy. Mindketten nagyon szépek, még az is lehet, hogy már egy pár szem
termés lesz rajtuk.
Az autónk szerelőnél járt, hazafelé meg is
álltam a lerakatnál, megraktam pár zsákot komposzttal. Otthon jöhetett a
szemétmentesítés (felesüvegek, stb.), aztán a felhasználás. Pár hete elkezdtem
gyökereztetni pár fűzfavesszőt, amit találtam, és nagyon szépen
begyökeresedtek. Úgyhogy elültettem őket az „öreg” szilvafánk északi oldalára.
Fajtára szomorú fűz, a tervem pedig az, hogy valami bokorszerűséget nevelek az
egyikből, amelyik legjobban fejlődik, a többit viszont kivágom. Egyrészt azért
van szükségem egy fűzre, mert a vesszőjét más növényekkel együtt gyökereztetve
segít nekik az általa kibocsátott anyagokkal, másrészt egy korán virágzó és méhek
által kedvelt növény. Persze jobb lenne valami olyan fűzfajta, ami
alapvetően bokrosodó, de most ez adódott.
Vetettem vörös perillát a
fűszerkertbe egy négyzetbe, illetve mohafodrozatú levélpetrezselymet és
levélzellert az I/1 ágyás jobb szélébe, mellé pedig még egy sor korai legjobb
hónapos retket, hátha nekik több szerencséjük lesz, mint az első társaságnak
(akiket a fagyok és a földibolhák nagyjából elintéztek).
 |
Lassan betelepül a fűszerkert. |
 |
A veteményes látképe. |
 |
Virágba borul a sziklakert is. |
 |
Jácintból sosem elég. |
Vetettem még
virágmagokat is kintre, ágyások közé, hozott komposztba: tatárvirágot,
dísznapraforgót, díszlent, díszmákot, őszirózsát.
A feljegyzéseim szerint
mostanában lehetne már vetni a napraforgót is kintre, de sajnos későn vettem
észre, hogy nem tettem félre magot. Napraforgót igazából a madáretetés miatt
termesztünk, így ugyanazt a feketét szoktam elvetni, amit amúgy adok
eleségként. Ősz felé általában meg is szokták dézsmálni a tányérokat a kis
szárnyasok. Nyilván a termelt mennyiség messze nem teszi ki a szükségeset egész
télire. Kicsit vakartam a fejem, aztán körülnéztem és örömmel láttam,
hogy a madarak szorgosan palántáztak nekem egy csomó napraforgót, nekem csak át
kell ültetnem őket. Az etető alatt kiszóródott magokból a legstrapabíróbbak és
szerencsésebbek kikeltek, így még válogatni is tudtam a magoncok közül. Alájuk
bőven használtam a hozott komposztból, mivel nem a mi tányérunkra kerül a
termék.
 |
Madarak által palántázott napraforgó. |
 |
Jó vastag komposztba kerültek a magoncok. |
 |
Kíváncsi leszek a fejlődésükre. |
Ráadásként megérkeztek az új takarónövény magok is, amiket szerettem
volna kipróbálni, ezeknek jó hasznát fogom venni az új ágyások munkába
állításánál.
Ui.: virágzik a gumibogyó, amit most ültettem, ha még termés is lesz rajta, nagyon elégedett leszek.
 |
Nálunk még nincs is sok, de néhány háznál a faluban valóságos mezők vannak fürtös gyöngyikéből. (Muscari neglectum) |
 |
Olasz kék fajtájú, már saját ültetésű szilvánk első virágai. |
 |
Szeretem, amikor ilyen pirosan mutatja magát az alma bimbó. |
 |
Szintén saját ültetés, szintén első virágzás - érdi bőtermő meggy. |
 |
Gumibogyó virág (Eleagnus multiflora) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése