Kertinapló 2020.04.16-18. - kiültetés, palántázás, anyagbeszerzés

2020.04.16. Ma Ritának be kellett mennie ultrahangra, így én kint töltöttem az időt a gyerekekkel. Kiültettem egy csomó palántát. A kalibos lilakáposzták a II/4. ágyás jobb szélébe kerültek azokra a helyekre, ahol a hónapos retkek kihaltak. A rufus lilakáposzták a III/1 ágyás szabad helyeire kerültek. Kiültettem a kristályvirág magoncokat főleg a sziklakertbe, és a díszmákokat a veteményes közelébe. A rubin céklákat az I/2. ágyás első felébe jobbra egy sorba, a kínai keleket az I/1. ágyás olyan pontjaira, ahol a lencse nem nagyon indult meg. Pak choy, mizuna, rukkola, jégsaláta került a II/1. ágyásba az őszi fokhagyma közé (ez tavaly jól működött), illetve a gyerekek ágyásaiba.

Nehéz választani, hogy ki a legszebb, de ő komoly esélyes

Kertinapló 2020.03.14-15. - Kertinap kettesben, palántázás

Ma kettesben tartottunk kertinapot drága Feleségemmel, mert a gyerkőcök a nagyszülőknél mulatnak. Nagyon mozgalmas nap volt, amit egy csodás ebéd szakított meg (névnapomra ajándékba kapott lazacfilé tepsiben sütve, szintén tepsis krumpli (Sarpo Mira!) rozmaringgal, mangalicazsírral és kukoricasaláta rengeteg friss snidlinggel.).

Először is felhasználtuk az apukámtól tavaly kapott szalmabálákat egy magaságyás elkészítéséhez. Itt több olyan módszert próbáltunk ki, ami eddig nem érdekelt különösebben, vagy nem láttam annyi előnyét, hogy foglalkozzak vele. Egyrészt magaságyás lett, mert a szalmabálák szolgáltatták a keretet. Mivel prímán megvagyunk a veteményessel a földszinten is, nem foglalkoztat a magasság kérdése. Ugyanakkor tavaly a meztelencsigák az epertermés nagy részét elfogyasztották, úgyhogy azt gondoltam, megér egy próbát, egy kockabála már csak elég nehézséget gördít a haslábúak elé. Úgyhogy ez az egyik. A másik a hugelkultur néven futó módszer, miszerint a magas- vagy dombágyás alapjának részeként nagyobb farönköket, hulladék faanyagot használnak fel, mondván, ezek lassú bomlása tápanyagot szolgáltat, az átázó farost pedig segít nedvesen tartani az ágyást. Az utóbbival egyet tudok érteni, de az előzővel kapcsolatban vannak kétségeim, mivel a magas széntartalmú faanyag csak a környezet nitrogénjének kivonásával tud feldolgozódni a paránylények által. Ettől függetlenül nincs túl sok felesleges földem a kertben, ráadásul ilyen-olyan munkák miatt volt jó pár göcsörtös tuskó és kiszáradt bodzagyökérzet, úgyhogy ezeket behelyeztem a bálák közé és rá került a föld. Az ágyás felszíne kapott fél talicska komposztot is, majd beköltöztek az eprek és jobb híján fakéreg mulcsot terített szét rajta feleségem, mert a fűnyesedék most elfogyott egy időre, amíg nem lesz friss.

minimál magaságyás

A következő feladat a csicsókaágyás felkészítése volt az idei szezonra. Még mindig elég komoly tartalék volt gumókból a földben, ezeket most felszedtük, a legszebbekből egy adagot visszaültettünk némi komposzt kíséretében, a többinek egy részét bevittük fogyasztásra, a maradékot pedig széttapostam, majd egy kis szárítás után megy a komposztba. Ez utóbbi módszer talán pazarlásnak tűnik, de ha valaki ismeri a csicsóka természetét, tudhatja, hogy mindig több marad belőle, mint amire szükség van. A komposztban való felhasználás pedig az én szemléletem szerint nem sokban marad el bármilyen más felhasználástól. Ezzel együtt is bármikor tudok adni ismerősöknek csicsókagumót, ha szeretne valaki, de úgy látom, sokaknál inkább nyűg, mint erőforrás, pedig, ha fontos lenne olyan élelmiszert találni, ami bőséges és nem kérdéses a hozama, akkor az a csicsóka. 

Csicsókaágyás, téli üzemmódban. Körülbelül másfél négyzetméter, de több gumót terem, mint amennyit megeszünk egy év alatt. Pedig mi szeretjük és fogyasztjuk.

Kertinapló 2020.03.03. - az első palántamagok elvetve

Megtörtént az első benti magvetés vagyis indul a palántaszezon. Próbálom tartani magam az idénre kitalált ültetési rendemhez, de ez persze már most nem igaz, mert a zellert már korábban el szerettem volna vetni. A tavalyi tapasztalatom az, hogy az ilyen csúszással, átalakítással az égvilágon nincs semmi gond, a tervek mindig csak iránymutatónak vannak, aztán sikerül minden, ahogyan. 51 cellás tálcákba kerültek keresztesvirágúak (karalábé, fodros és fekete tépőkel, fejes káposzta, lila káposzta, pak choi, brokkoli, mizuna, rukkola), ezek egy része tartalék, ha a szabadföldbe vetettek esetleg elfagynának. Ugyanilyen tálcába kerültek céklák, mángoldok és kínai kel néhány salátafélével. Sajnos itt át is hágtam a saját magamnak adott jótanácsomat idénre, miszerint hasonló csírázási idejű növényeket érdemes egy tálcába pakolni. Lehet, hogy kisebb tálcák jobbak lennének, mert ugyan elég helytakarékosak és mégis tágasak az 51-esek, rokon fajtákból nem mindig telnek meg. A paprikáknál szerencsére nem volt ilyen gond, ott simán teli lett egy tálca a különböző fajtákkal. Az idei palántaföldet nem nagyon gondoltam túl, sima kerti föld, komposzttal keverve. Tavaly ki akartam próbálni mindenféle csoda talaj adalékot, így van még egy fél kókuszrost tömböm és perlitem is, ha pedig van, használom is, amíg el nem fogy. Többször valószínűleg nem fogok venni, inkább jobban lerostálom a komposztot és abból adok többet a keverékhez, sok jó példát láttam erre a fészbúkon mostanában. Kisebb tálcákba kerültek a zeller és kerti laboda magok szórva, ugyanígy cserepekbe a kakukkfű és majoranna magok, bár ezekből az elsők simán átteleltek a kertben, a másodikak pedig túléltek egy páran bent. De ettől még nem árt az utánpótlás. A padlizsánokat is elvetettem, ezeket külön-külön kisebb cserepekbe.

Végezetül feleségemmel áttettük az üvegdobozt a veteményesből a nyári helyére a ház mögé. Itt látja el palántanevelő hidegágyként további feladatát, a keresztesek, a bent teleltetett fűszerek és a többi hidegtűrő mag ki is költözött. A paprikák és a padlizsának maradtak benn, radiátor felett a jó melegben.

Kelésre fel!

Az üvegdoboz mínusz 1-2 fokig fagymentes.