2020. március 6., péntek

Kertinapló 2020.03.03. - az első palántamagok elvetve


Megtörtént az első benti magvetés vagyis indul a palántaszezon. Próbálom tartani magam az idénre kitalált ültetési rendemhez, de ez persze már most nem igaz, mert a zellert már korábban el szerettem volna vetni. A tavalyi tapasztalatom az, hogy az ilyen csúszással, átalakítással az égvilágon nincs semmi gond, a tervek mindig csak iránymutatónak vannak, aztán sikerül minden, ahogyan. 51 cellás tálcákba kerültek keresztesvirágúak (karalábé, fodros és fekete tépőkel, fejes káposzta, lila káposzta, pak choi, brokkoli, mizuna, rukkola), ezek egy része tartalék, ha a szabadföldbe vetettek esetleg elfagynának. Ugyanilyen tálcába kerültek céklák, mángoldok és kínai kel néhány salátafélével. Sajnos itt át is hágtam a saját magamnak adott jótanácsomat idénre, miszerint hasonló csírázási idejű növényeket érdemes egy tálcába pakolni. Lehet, hogy kisebb tálcák jobbak lennének, mert ugyan elég helytakarékosak és mégis tágasak az 51-esek, rokon fajtákból nem mindig telnek meg. A paprikáknál szerencsére nem volt ilyen gond, ott simán teli lett egy tálca a különböző fajtákkal. Az idei palántaföldet nem nagyon gondoltam túl, sima kerti föld, komposzttal keverve. Tavaly ki akartam próbálni mindenféle csoda talaj adalékot, így van még egy fél kókuszrost tömböm és perlitem is, ha pedig van, használom is, amíg el nem fogy. Többször valószínűleg nem fogok venni, inkább jobban lerostálom a komposztot és abból adok többet a keverékhez, sok jó példát láttam erre a fészbúkon mostanában. Kisebb tálcákba kerültek a zeller és kerti laboda magok szórva, ugyanígy cserepekbe a kakukkfű és majoranna magok, bár ezekből az elsők simán átteleltek a kertben, a másodikak pedig túléltek egy páran bent. De ettől még nem árt az utánpótlás. A padlizsánokat is elvetettem, ezeket külön-külön kisebb cserepekbe.

Végezetül feleségemmel áttettük az üvegdobozt a veteményesből a nyári helyére a ház mögé. Itt látja el palántanevelő hidegágyként további feladatát, a keresztesek, a bent teleltetett fűszerek és a többi hidegtűrő mag ki is költözött. A paprikák és a padlizsának maradtak benn, radiátor felett a jó melegben.

Kelésre fel!
Az üvegdoboz mínusz 1-2 fokig fagymentes.

Tavaly nem sikerült jól megoldani a magoncok cserepeiből kifolyó víz kezelését. Bútorlapból készítettem tálcákat, amikre erős nejlont fektettem, ez lett volna egy túlméretezett cserépalátét a tálcák és cserepek alatt. Ám mindig akadt valami olyan mikroszkopikus lyuk, amin átjutott a víz a bútorlapra, jól eláztatva és bepenészesítve azt. Szerencsére idén rájöttem, hogy a járdalapforma, amit korábban vettem, de még rendeltetésszerűen nem használtam, tökéletes alátétet biztosít nagyobb tálcáknak is. Úgyhogy idén ez is megoldódott, a friss vetések egy alapos alulról történő áztatással kapták meg a csírázáshoz szükséges vízmennyiséget.

Közben a kertben már előbukkant a föld alól a rebarbara, nyílnak az ibolyák, lassan virágoznak az áttelelt keresztesek, és kibújtak az első frissen vetett kinti tarlórépák is.

Az első ibolyák egyike.
Ez a kis földönkívüli a rebarbara.
Bár ez alapján még kell hozzá némi fantázia.
A kakukkfüveknek nem okozott gondot a tél.
A tavaly vetett évelő gazdahagymából idén talán már szüretelünk is, ha eléggé megerősödik és elszaporodik.
Kikeleti bangita. Bár azt mondják, nagyon korán nyílik, nálunk ilyenkor még jó ideig csak a szép színű bimbóit mutogatja.
Maradt néhány tő pak choi tavalyról, ami most elsőrangú rovareleség lesz.
Kidugták fejüket az első szabad földbe vetett keresztesvirágúak.
krókuszmező
Százszorszép, amit egyáltalán nem kellett vetnünk, mégis mindig megajándékoz a virágaival.
Bent a tavaly betakarított és vízbe téve rohamtempóban hatalmas hajtásokat növesztett édeskrumplikat nagy kaspókba földbe ültettem gumóstul, ha hosszabb ideig nem mondanak fagyot, ki is költöznek a hidegágyba, hogy kicsit lelassuljon a növekedésük.

Előtérben a piacos gumók, amik pár nappal később kerültek vízbe, de a hajtásoknak még semmi jele.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése