Kertinapló 2020.02.04. - oltóvesszők, édeskrumpli hajtatás

Nincs nagyon időm most kimenni a kertbe hosszabban, na meg vissza is tért a borongós, esős február, de azért pár apróság történt a napokban. Tavaly igényeltem a Nödiktől batátát. Nagyon szerencsém volt, mert pont észrevettem a fészbúkon megosztott hírüket, miszerint éppen lehet mintát kérni. Csak, hogy érzékeltessem, hogy ez mennyi ideig áll fenn: másnap már nem lehetett, mert elfogytak a minták. Ami természetesen örömteli dolog, jó, hogy sokan ismerik ezt a fajtamegőrző intézményt.

a tavalyi batátatermés

Ráadásul édeskrumpliból nem is a szupermarketek polcain általában megtalálható sárga belsejű fajtát osztják meg, hanem egy Tápiói 96 nevű fajtát, aminek rózsaszínes a héja és fehér-sárgásfehér a húsa. Így inkább krumplira hasonlít, de az íze természetesen finom batátaíz. Már főztünk is a termésből, nagyon ízlett. Maga a szüret egyébként nem sikerült valami jól, a mennyiség sem lett túl sok (kicsit kötött volt neki a föld), meg mindenféle élőlényeknek is nagyon ízlett, egész károsító kórkép alakult ki a felszedett gumókról. Ez persze nem akadályozott meg abban, hogy megegyük őket, és tettem félre hajtatásra is (a Nödiknek írtam is ezzel kapcsolatban, és biztattak, hogy ha szépen beszáradnak a sebek, akkor fogok tudni hajtatni róluk), ennek apropóján hoztam most szóba egyáltalán.

Itt a nevezetes pockaink tették tiszteletüket.

Ők valószínűleg pajorok vagy csigák voltak.

A kártételtől eltekintve nagyon finom íze van, és szép színű a húsa, a rágásokon kívül a gumók teljesen egészségesek voltak.

Alacsony üvegekben kezdtem meg az édeskrumpli hajtatást.

Elég sokáig tart, amíg az édeskrumpli életre kel, így most megkezdtem a hajtatást. Tavaly próbálkoztunk bolti édeskrumplival, de vagy valamilyen csírázásgátló anyaggal volt kezelve, vagy lehet, hogy mi rontottunk el valamit, semmilyen hajtást nem hozott. Sok helyen látom azt a megoldást, hogy fogpiszkálókat szúrnak a gumóba, ennél fogva függesztik fel, hogy az alja a vízbe lógjon. Nekem ez a megoldás mindig rothadást okozott a szúrások helyén a víz cseréjének ellenére, így én inkább sekélyebb üvegekbe ültetem a gumókat, így eleve csak az aljuk ér a vízbe. A gumó által hozott gyökereket úgysem fogom használni, a leválasztott hajtások pedig hoznak maguknak gyökeret. A Nödik egyébként kész gyökeres hajtást küldött.

Anyai Nagypapám a történetek szerint szeretett gyümölcsfákat oltani, és értett is hozzá. Engem is nagyon érdekel ez a téma, de eddig nem volt időm foglalkozni a dologgal. Mivel Nagypapámat már sajnos nem tudom megkérni, hogy tanítson meg a trükkökre, úgy döntöttem, legalább el kell kezdenem valahol, ha az eleje csupa bénázás lesz is. Van egy ereje teljében lévő, ellenálló nagy fosókabokor a kertben. A termése nem kifejezetten ízletes, de kár lenne kivágni. Ideális alany. Nagyon szeretnék majd arra érdemes ellenálló nemes fajtákat kipróbálni oltással, de jelenleg erre még nem állok készen. Van viszont egy Pannónia kajszi fánk, amit nagyon szeretek, illetve egy Elena és egy Olasz kék szilvacsemeténk, ezek közül elméletileg mindhárom oltható a mirabolánra. Úgyhogy fogtam magam és szedtem vesszőket erről a három fáról. Eltettem a hűtőbe és majd rügyduzzadáskor ráoltom különböző módszerekkel a fosókára, hogy gyakoroljak egy kicsit. Ha meg is ered valami, az külön jutalom.

Megszedett szilva-kajszi-szilva oltóvesszők, némi cékla, metszőolló és fertőtlenítésre szesz.

Verem és pince hiányában hűtős oltóvessző tároló. Egy nagyon pici vizet is engedek bele, hogy a páratartalom magas maradjon.

Idén szeretnék kipróbálni néhány olyan babfajtát, amit eddig nem, főleg azért, mert esetleg jobban fogják tűrni a meleget és a szárazságot, illetve a virágaik jobban fognak kötni ilyen körülmények között. Köszönöm az erre vonatkozó ajánlásokat. Az egyik ilyen az adzuki bab, a másik pedig a homoki bab, vagy más néven tehénborsó. Az előbbit a magosboltban találtam (de általában minden nagyobb piacon van ilyen üzlet), az utóbbit épp most igényeltem a Nödiktől. A Nödikes igénylés még nem érkezett meg, de az adzuki bab már megvan, és van mungó babom is, amit szintén puszta kíváncsiságból ki szeretnék próbálni. Emellett idén szeretnék egy kis lencsét is termeszteni magunknak (az ötlet ebből a cikkből jött: link), úgyhogy ebből a növényből is ki kell kupálódnom, ezért most egy virágládába az ablakba vetettem mindháromból. Tavaly kisfiam hozott haza az oviból kicsíráztatott babokat, azokat ugyanígy elvetettük, és egész sok szobazöldbabot tudtunk róla fogyasztani, ami engem személy szerint meglepett. Ezeket a most elvetetteket nem feltétlenül megenni akarjuk, egyszerűen kíváncsi vagyok a növény formájára, növekedési erejére, igényeire.

Benti próbavetés

Végezetül pedig a kerthez nincs sok köze, de beköltözött hozzánk egy kombucha, ami remélhetőleg hosszútávú társa lesz a háztartásnak. Kapott egy cukros feketeteát, már alig várom, hogy megkóstolhassam a készítményét. Gyerekkoromban egy ideig volt szüleimnél is, de aztán kikopott, meglátjuk, nálunk mennyire válik be.

Tea és kombucha oltó

Scoby új otthonában