Nagyon naptárira sikeredett. Mára virradóra megérkezett a
tél az első komolyabb fagy képében. -5 fokot mondtak az előrejelzések, és nem
is tévedtek. A kertben ez a felszínen látható drámai változásokat jelent,
ugyanakkor egy felkészült veteményesben a talajszint alatt ilyenkor sem
változik sok minden. Sok növény föld fölötti része elfagyott, lekókadtak a
borágó erdők, és meghajlottak a mustár-zab takarónövények is. Elfeketedtek a
paprikák levelei is, az a pár termés pedig, amit kinn felejtettem, már kint is
marad.
A hétvégén szüleimnél voltunk látogatóban, és volt egy kis időm arra,
hogy körbejárjak a kertben és a környéken magokat szedegetve. Idén a rétegezés
az új mániám, megpróbálok minél több mindent magról nevelni, mert a növényeket
most úgysem nagyon engedhetjük meg magunknak. Viszont így szüleim kertjéből
gyűjtöttem magyalt és homoktövist, a falu határából pedig kökényt. Ez utóbbiból
két gyökérsarjat is hoztam. Somot is kerestem, de azt már lekéstem, a bokrot
ugyan megtaláltam, de a magok már túlságosan elbújtak az avarban. Hoztam
viszont még jó pár eperindát, amik feleslegesek voltak otthon, nagyon jó
bőtermő fajta volt a felmenőjük, így remélem meggyökeresednek.
A magokat
megszabadítottam a gyümölcshústól, és beáztattam egy éjszakára. Kivétel ez alól
a kökény, mert azt a gyerekekkel jóízűen megettük, a magtisztítás így
megoldódott.
A kert végébe ültettem el a két kökénysarjat egy csipkebokor mellé,
majd a tavaly kezdett dugványkertemből is ültettem ki egy szép bordó rózsát,
két mályvát és egy orgonát a kerítés mellé.
Pár napig most nem mond fagyot
éjszakára az előrejelzés, de a hét második felében megjön az igazi lehűlés,
úgyhogy úgy döntöttem, leeresztem az esővíz tartályokat. Legjobb lett volna a
kertbe hátravezetni a vizet és ott szétlocsolni, de nagy mennyiségről lévén szó
csak annyira tudtam hátrafelé vezetni, amennyire maradék ereszcsatornákból
csövet tudtam fabrikálni. Emellett egy kevésbé érzékeny hordót elhelyeztem a
ház mellett álló betonlépcsőre, és azt megtöltöttem vízzel, hogy legyen mivel
utántölteni a madáritatókat, vagy beiszapolni valamit, ha épp ültetni kéne. Ez
a lépcső egy borzasztó hőhíd, de most kihasználom az előnyét, így remélhetőleg
nem fog tönkremenni a hordó. A télre való felkészülés utolsó vonásaként
befejeztem a ház előtt az ároktakarítást, ami szintén nem meggyőződésem, de nem
nagy fáradság, úgyhogy megcsinálom minden évben. Még mindig gyűjtöm az avart,
most is kaptam egy nagy zsákkal a kettővel arrébbi szomszédunktól.
Sötétedés
előtt még összeszedtem a kertben az olyan terményeket, amiknek ártott már a
fagy, de még nem mentek tönkre, nevezetesen egy nyár végén ültetett karalábét,
amit cukorborsót megszégyenítő édessége miatt azon nyersen fel is faltunk és egy
szép nagy fej kínai kelt, ami két év próbálkozása alatt az első használható
ilyen növényem, de kitett magáért. Az ablakokból épült üvegdobozban a
növényeink nagyon jól érzik magukat. Volt egy tő kapor közvetlenül a doboz
mellett, és egy van benne is. A benti még mindig virul, míg a kinti teljesen
elfagyott. Sokat számít az az egy réteg üveg. A dobozból még szüreteltem
hónapos retket és salátát, illetve találtam a földön egy ki tudja honnan
előkerült sárgarépát is. Drága feleségem fantasztikus finom kínai keles-hónaposretkes-mustáros-tojásos salátát csinált belőlük.
![]() |
zsákmány |
![]() |
ez már másnapi kép, a hó is tiszteletét tette |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése